Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 1. szám - Szentesi László: Somogyi betyárok nyomában

magukhoz vették. A rablás végeztével Patkó megoldotta a plébános köteleit, és közölte vele: azért rabolták ki, mert nem fizette ki egykori juhászát. Hozzá­tette, hogy egyébként soha nem látogatták volna meg Razgát, mert Tab mesz- sze esett tőlük. Balatonendréden Neugeld Ferenc kereskedőtől zsákmányoltak vászonneműt és egyéb értéktárgyakat. A Kötésén lakó Steinbach Móric kirablásakor Patkó az összesereglő emberek közé lövetett, mert a bíró előzetes figyelmeztetése ellenére is meghúzatta a harangot. Valószínűleg a Patkó ban­da ütközött meg a Kötésétől délre fekvő Rácörspusztán a csendőrökkel, akik közül négyen a helyszínen meghaltak. 1862. szeptember 21-én - állítólag Kovács Ferenc nyimi gazda súgására - pandúrok jelentek meg a község határában. Stiaszni József igali őrmester az erdőben bujkáló Patkó-bandát akarta kézre keríteni. Estefelé lövöldözésbe keveredtek egy őrtálló betyárral, a tűzharcban egy pandúr és - mint később kiderült - Balassa Jóska elesett. Stiniczky József vágott puskagolyóval megse­bezte Patkó Pistát is, társai kereket oldottak. Patkónak még maradt annyi ereje, hogy behúzódjon a közeli Bábonyba, másnap ott találták meg egy kazal mellett. Az egyik helyi gazda házába vitték a sebesültet, ahol Balassát addigra már kiterítették. Patkó néhány óra múlva belehalt seblázába. Mindkettőjüket koporsóban, de egyházi szertartás nélkül temették el a bábonyi temető sarkában, ahol ma jelképes kopjafa őrzi emléküket. Patkó Pista elfogásáért Magyarország helytartója száz forint jutalmat adományozott a pandúroknak. JUHÁSZ ANDRÁS (GESZTI VAGY FELSŐBOGÁT, KB. 1840 - KAROS, 1868. DECEMBER 4.) A Patkó-testvérek mellett a legismertebb somogyi betyár. Nem tudjuk, valójában hogy hívták, a Juhász nevet foglalkozása után kapta. Minden bizony­nyal a Tolna megyei Értény községben nőtt fel, mert az ottani molnár öccse egy rablása után azt vallotta, hogy náluk nevelkedett, onnan ismeri. Juhász András fiatalkorában nem tudott elszámolni néhány lucernásba tévedt, felfúvódott birkával, ezért Visy László bogáti tiszttartó elbocsátotta, sőt az uradalomból is el kellett távoznia. Ezután disznókereskedőnek állt, pontosab­ban lopott állatokat adott-vett. 1866 őszén az osztopáni bíró, Szovány János meglátta, amint Juhász egy kisebb csapat süldőt hajt, és miután biztos volt abban, hogy lopottak, erőszakkal elvette az egész falkát. Juhász bosszút eskü­dött, bandát gyűjtött, és betyárkodni kezdett. Ha valóban így történt, Juhász András ékes példája a „muszájbetyárságnak”, tehát nem önszántából vált gonosztevővé. 1867 pünkösd éjszakáján aztán harmadmagával felkereste az osztopáni bírót. A községi nagyvendéglő előtt lefogtak három őrt, és megkötözve maguk előtt hajtották őket. Közben még betörtek egy Schön nevű boltoshoz, tőle szi­vart, dohányt, selyem kendőt zsákmányoltak, de senkit sem bántottak. Bevonultak a bíró házába, és rövid szóváltás után Juhász András agyonlőtte Szovány Jánost. Feleségét és gyermekeit nem bántották, és a megkötözött őröket hátrahagyva elmenekültek. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom