Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 1. szám - Alexa Károly: Túladunai betyárdalok
A gyutaji száraz malom, Szerelmet őletnek azon, Az én rózsám benne molnár : Igazítja, ha nem jól jár. A gyutaji kertök alatt Lucernát arat a paraszt : Lucernát arat lovának. Szeretőt váloszt magának. *** Jaj, Istenem, de szomorú vagyok! Mint a fogómadár olyan vagyok : Fogómadár sem száll minden ágra, Én sem fekszem a paklanyos ágyra. Kocsmárosné, adj’ Isten jó estét! Hát ez a szép szürke csikó kié?- Ott benn iszik annak a gazdája, Nem kérdeztem, hol van a lakása.- Küldje ki hát annak a gazdáját, Nem bántjuk mi sem magát, sem lovát!- Engem hínak híres dezentornak Mi baja velünk a káplár úrnak!? Harangoznak a zsandárkáplárra, Híres betyár mulat a csárdába.- Igyál betyár, mulass utoljára, Holnap visznek az akasztófára! Bolgár Jancsi a duhajok vezére Belemerült a mulatságban nagy méllen, Fújja a szél duhaj üngét, gatyájáét, Eltakarja vékony, karcső derekát. A zsandárok sok prófuntot megösznek, Még tégödet, hírős banda, keresnek. Ég nyelt-e jel, főd nyelt-e jel? nem tudják. Félnek tűled a nagy urak, mögvallják. 13