Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11-12. szám - Baranyai Miklós: Bosch és az emberi szem

lációk és az optikai vizsgálódás tárgyává. Németalföld a lencsecsiszolók hazája lett - az agg mester maga is szemüveget viselt, több önarcképének tartott vagy róla készült portrénak vélt alkotás tanúsága szerint. A vagyont érő pápaszem ekkortájt nemcsak a gyengülő szem támasza, de az egykorú arcképeken a bölcsesség, a tudás jelvénye is! Talán nem járunk messze az igazságtól, ha a bölcs, romló látású öregedő festőről feltételezzük, hogy nemcsak alkotásaiban, de gondolkodásában is egyre nagyobb szerepet kapott világra tárt ablakunk, a szem. Élete végén festett félalakos képein már mindent az arcokba süppedő, üregükből kiugrani készülő, őrülten forgó, gonoszul dülledő szemek mondanak el az emberről, aki ezeken a képeken csakúgy, mint a Gyönyörök kertjének tábláin, állandóan útban van a Pokol és az Éden között.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Axenfeld: Lehrbuch und Atlas der Augenheilkunde, 6. Fischer, |ena, 1958. 399. o.

Baldass, Lv.: Iheronymus Bosch, Schroll & Co. Wien, 1959.

Fraenger, V.: Bosch, VEB Verlag der Kunst, Dresden, 1975.

Hieronymus Bosch. I. maestri del colore, Fratelli Fabbri Editori, Milano Gibson, W.S.: Hieronymus Bosch, Thames and Hudson, London, 1973.

Kőmár Gy.: Állatorvosi szemészet, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1953.

Kovács Gy.: Háziállatok anatómiájának atlasza, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1952.

Kiss-Szentágothai: Az ember anatómiájának atlasza, III. kötet Medicina, Budapest 1959.

L'opera completa di Bosch, presentazione di Dino Buzzati, Classic! Dell'arte, Rizzoli Editoré, Milano, 1968.

Tolnay, Ch.: Hyeronymus Bosch, Holle Vertag Baden-Baden, 1965.

Plokker, |.K: lérome Bosch et sa vision de monde. Aesculape, 1972. Paris (3-66)

Thiel, R.: Atlas der Augenkrankheiten, Thieme, Stuttgart, 1963. Velhagen, K: Der Augenarzt Band VII. Kurze Geschichte der Augenheilkunde W: Münchow 545-709.

Baranyai Miklós hallatlanul izgalmas tanulmánya a Rideg Gábor és Pap Gábor szerkesztette „régi” Művészet 1978. 6. számában jelent meg. Olyan művelődéstörténeti felfedezés volt, amihez „hivatásos" szakemberek csak ritkán jutnak el. Megejtő' rögeszme terméke a tanulmány: szerzője olyan műkedvelő volt, aki valóban kedvelte a műveket, ám emellett választott hivatását is magas szinten művelte. Dr. Baranyai Miklós orvos volt, szemész főorvos Hatvanban. Az első szabadon választott parlament képviselője az MDF színeiben. Parlamenti munkája rövid volt és megrázó módon zárult: 1990. augusztus 1-én baleset érte otthonában, gyanús és máig tisztázatlan körülmények között. Eszméletlenül találtak rá, ezután még hét évig élt. Utolsó harminchárom hónapjában otthonában ápolta felesége, dr. Macskássy Olivia. Elmondhatatlan türelemmel és találékonysággal. Tőle kaptunk engedélyt annak a műnek az újraközlésére.

153