Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11-12. szám - Szegedi Kovács György versei

Különös fény járt előttem éjelente, és úgy fölragyogott.

Egy régi szerenád selymesült át bennem mind hangosabban, onnan, az Emlékmű felől: az aranyozott betűk leváltak a márványról összekavarodva, s egy alak jött le fényruhában.

Csak ment előre, csak ment, a sok galamb, meg varjú utána, s az igazgyöngy-rajzás bűvöletében elkészült a nagy kristálypohár.

Uram tisztában van azzal hogy kamerák vannak fölszerelve igen mondtam de én csak eszelősen próbálkoztam újra a kódommal már sokadszor és még mindig hittem hogy van egy esélyem s egy hosszú késsel átszúrtam a cipőm orrát néztem milyen csúf lett azért így is használható azt ígérték szabadlábon védekezhetek és töltsék ki egy papírt de nem tudtam vele mit kezdeni csináltam belőle papírrepülőt és odaajándékoztam a rendőrnőnek mire ő azt mondta elmehetek az út- cán fogalmam sem volt hogyan tovább aztán jött egy büdös ember s cigaretta csikket gyűjtöttünk a sínek mentén mondta a rövid nem jó a hosszabbakat szedjem jött felém valami nagy sötét iszonyúan fájt ahogyan a bordáimnak rontott csak repültünk fölfelé valakivel és akkor mindent tudtam hogy szörnyű balesetem óta

139

(AVAGY PÁL APOSTOL EDÉNYÉNEK MEGALKOTÁSA)

Esély

Álomvarjútánc

SZEGEDI KOVÁCS GYÖRGY