Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11-12. szám - Zalán Tibor: A horgász nem halászik

Halászok, hálótok, így a hívó- és válaszoló rím. Nem horgotok, sem nem pecá- tok! Hálótok. Nos, a mi halászunk, halászoktól eltérő módon és módszerrel, horoggal és csalival és egy szál zsinórral és kapásjelzővel dolgozik. Magyarán, emberünk, a kubai és öreg, nem halász, hanem horgász. Még akkor is, ha ebből él, illetve, a nyolcvannégy napot figyelembe véve, nem él meg. Az sem lehet oka a horgászás kifejezésnek halászat helyett, hogy Santiago, akit innentől kezdve már nem öreg halásznak, hanem öreg horgásznak kell neveznünk, szegény ember volt. Mint előéletéről megtudjuk, teknősökre halászott korábban, ami valóban csak hálóval képzelhető el, bár a teknősök képesek bekapni a horogra akasztott csalit is, de ez a szokásuk a horgászoknak inkább bosszúságot okoz, mint örömöt, és feltétlenül agresszív gesztusnak minősül, különösen akkor, ha a zsinórt is eltépik nagyobb testű egyedeik. Rendszeres elfoglaltsága egy horgásznak tehát semmiképpen sem lehet a teknőc-kifogás.

A kérdés mármost az, miért nem Az öreg horgász és a tenger címmel fordította le a Hemingway-kisregényt Ottlik, miért csinált egy profi horgászból halászt} (Ha már halászt fordított - az eredeti műben mindössze öregember van fölemlítve a címben, se horgász, se halász... Sokféle okot tudunk megnevezni, de egyetlen védhető magyarázatot sem vagyunk képesek elővezetni. Első, hogy Az öreg halász és a tenger jobban hangzik, mint Az öreg horgász és a tenger. Csak zárójelben jegyzem meg, nem pecásról van szó, hanem horgászról. (A pe- cás amatőr horgász, aki sem felszerelésével, sem tudásával nem szagol a horgász felkészültségéhez, mindkét értelemben.) Másik ok lehet, hogy a horgászást nem tekintik életformának azok, akik nem művelik, számukra mindössze passziónak minősül. Ez persze emeletes ostobaság, mert a vadászok között is vannak hivatásos vadászok, és vannak kedvtelve állatra lövöldöző egyedek, mégsem mondjuk utóbbiakra, hogy puskások - bár ez a név egyszer már nagyon bejött valakinek, vagy valaki a névnek, Puskás Ferenc neve ugyanis biztosan ismertebb a nagyvilágban, mint mondjuk Szent-Györgyi Alberté, avagy Teller Edéé - hogy csak úgy mondjunk még valakiket, akik számítanak is kint, vagy kifelé. Gondolom ezt onnan, kis mese következik, egy alkalommal az Egei-ten- ger partján üldögélve jósoromban, megismerkedtem három halásszal, akik kagylót gyűjtöttek és hálóval járták a tengert, akik, miután megtudták, hogy magyar vagyok, ékes görögséggel feltettek egy kérdést, de nem azt, hogy what about Ólbert Széngyorgyi, vagy hogy what about Ede Téliér, hanem egészen szabatosan azt a kérdést tették fel, what about Férénc Púskas. Akkor még válaszolhattam, hogy remekül, ma már csak azt mondhatnám, a róla elnevezett stadiont fölemlítve, bezony, elég ramatyul van, de köszöni a kérdést.

Ha már itt tartunk, megint egy zárójel, tegye fel a kezét az az ember, akinek van Horgász előnevű ismerőse? Vagy az tegye fel, aki hallott már olyanról, hogy valakit Horgásznak hívnának! Természetesen, a ragadványnevek használóitól kíméljük meg egymást! Érdekes, nem? Csak úgy nincs, még véletlenül sincs, egyetlen Horgász nevű ember sem kerek ez kis Magyarországban! De - menjünk tovább a boncolgatásban! Az öreg horgász és a tenger cím komikumot rejt magában, csak azt nem értem, honnan kerül bele a komikus tartalom! A fenét nem tudom, csak megjátszottam magamat! A horgászok hóbortos alakoknak tűnnek fel a közvélemény szemében, akik értelmetlenül ül93