Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11-12. szám - Sarusi Mihály: Levelesládámból

loan gondolkodom. De ezt Te jobban látod, mint én. Néha arra gondolok, csak mosollyal és végtelen türelemmel ’győzhetők le’, meg persze szívós munkával, jobb termékkel. Ok minden dádá-ból erkölcsi tőkét, sikoltozási jogot kovácsoltak... Hálásan köszönöm az Aradvégi mondák-at.” Emlegeti a Csoórit érő méltatlan támadásokat, s mellékeli pár amerikai tárgyú költeményének kézírásos jegyzeteivel ellátott nyomdai levonatát, „...vitassák, szeressék, gyűlöljék...”? Egyszerűbben elintézik: nem vesznek róla tudomást.

1995. április 5.

Budakeszi képeslapon arra biztat, tartsunk velük a nyáron Szigligetre.

1995. október 4.

A Vásárhelyi-pusztán tett látogatásunkat emlegeti (ahova a népi írók évfordulós találkozójára hívtak bennünket), majd így folytatja: „Nemrégiben mutatta Görömbei uram írásművedet s abból különöst a szép, igaz, kemény Simonyi-portré ragadott meg. A többi is jó, de ez a legjobb.” Kér, ha tudom, szerezzem meg neki Simonyi Imre Ember Gedeon c. kötetét. Az októberi Hitel hozza Körmendi Lajos jó prózáját...

1995. október 15.

Köszöni „Simonyi Imre Ember Gedeonját - kitűnő olvasmány, sok remek és értékes dokumentummal /Márai!/. Döbbenetesek a 40-es években írott kis dolgozatok, fantasztikus aktualitásuk van!”

1995. december 13.

Luca napján kelt levelében köszöni a könyvem (a Decebál Gyulánt),

,,a)... megelőztél, fiú pár órával, kíváncsian várom az olvasás óráit az ünnepek idején, b) A januári Hitel-ben benne lesz a Simonvi-opuszod! Csak legyünk! c) Tán még nem is gratuláltam, választmányi tagságodhoz; viszont több v.tagnak nem volt annyi önbecsülése, hogy K. Csabát merte volna elnöknek megválasztani. Bevallom - ez nagy csalódás volt számomra, főleg az ígéretek után...”

1996. április 24.

Megkapta lapomat, olvasta a Poliszt, „benne uraságod remek dolgozatát. ÍRNI - mi a csudának? Hát például nekem. Igen, igen... az írásból sok érdekes, mulatságos és vérlázító dolgot megtudhatunk... majdan egyszer csak összeáll egy saját S. M.-opuszom is”.

1997. január 1.

Köszöni jó kívánságaimat „és az új csabai keresztény lapot, melynek látom Te vagy szerkesztője. Kívánom, éljen soká a Keresztény Nap: legyen bőséggel jó kézirat és támogasson tisztesen a KÉSZ. Ezt olvasgattam s nagy örömmel... S örülök, hogy az új esztendő első szilveszteri levelét is - az első nap estéjén - épp Neked írom”. A nyári szigligeti találkozás reményében búcsúzik „nagygazsi”. A közös szigligeti táborozásra Balázs Jóska is biztatja; 1996 végén Balázs Jóska, akit 1997 októberében temetünk. ’Szigliget’, Jóska nélkül... „Tehát BUEK! - Bízzuk újra életünk Krisztusra! Ez legyen a reménységünk 1997-ben.” Más hogy lehetne.

51