Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 1. szám - Jaroslav Hašek: Az illavai fegyház múltjából
A főfegyőr berontott az irodába, letérdelt az igazgató előtt és szívet tépőn kiabált:- Ne tessék engem halálba küldeni, kegyelmes nagyságos uram, irgalmazzon nekem. Hiszen ha feltámad benne az ördög, Savanyú Jóska a zöldség és a hús helyett az illavai fegyház magyar királyi konyhai főfegyőrét metéli darabokra.- Egyet se félj - mondta barátságosan Ivády úr -, szépen eldiskuráltok munka közben, és ha jó barátok lesztek, Jóskának eszébe se jut, hogy darabokra metéljen. Savanyú Jóskának csakugyan eszébe se jutott ilyesmi. Legfőbb dolga volt arra ügyelni, hogy a fegyencek megkapják a törvény előírta porciót. Ennek híre ment egész Magyarországon, és még ma is mondogatják a magyar fegy- házakban: „Bár Savanyú Jóska mérné ki a húsadagot.” De szállóigeként használatos ez általában is a hamis mérleg megjelölésére. Esztendők teltek el így. Savanyú uram meghízott, s nyár évadján naponta kijárt kézikocsival a fegyházkertbe megszedni a zöldségfélét. Közben elszórakozott a katonákkal, akik szuronyos puskával a vállukon sétálgattak a magas fal mentén. Egy alkalommal szóba elegyedett a trencséni helyőrség egyik katonájával, aki a földije volt.- Látom, öcsém, hogy másfajta puskátok van, mint volt, amikor a honvédek bennünket hajkurásztak. Mutasd csak, öcsém, hadd lássam, milyen. A kiskatona, afféle jó gyerek, vigyázzba állt, és jelentette, hogy a puska töltve van. Savanyú Jóska tüzetesen szemügyre vette a mordályt, aztán visszaadta, és ment tovább a kiskocsival, hogy megszedje a zöldséget. Alighogy visszaért a konyhára, hívták az igazgatóhoz. Az igazgató ott ült az asztalnál, és így szólt:- Láttam, amint az előbb a kertben legyőzted a kísértést. Itt írom ni, számodra a kérvényt, hogy kegyelmet kapj. írd alá. Savanyú Jóska szép szabályos betűkkel alákanyarintotta a nevét, mert ismeretes róla, hogy egy ideig esztergomi papnövendék volt. Aztán küldött még neki az igazgató a cellájába két liter bort, derüljön a kedve. Am a kegyelmi irat csak nem jött. Ezzel szemben ágynak dőlt a jó Ivády úr, és rövidesen meghalt. Aztán Okányi urat, a levitézlett huszár őrmestert nevezték ki igazgatónak Illavára. Első dolga volt, hogy Savanyú Jóskát bedugta az egyesbe, mert amikor megérkezett, Savanyú uram nyugodtan tovább kevergette egy nagy kondérban a kukoricakását, hogy le ne kozmáljon.- Szabály, hogy munka közben nem szabad bennünket háborgatni - védekezett. Ezért az új igazgató a toronycellában eltöltendő tizennégy napi magánzárkát rótt ki rá. Ez a tizennégy nap bőven elég volt arra, hogy Savanyú Jóska jól megfontoljon mindent, például azt is, hogy már nem köti az eskü, és keresztültörte magát a falon, ki az udvarra. Illaván akkoriban nagy rendeden- ség uralkodott. így példának okáért egy szénásszekér állt a fal mellett, és a széna tetején egy létra hevert. Nem tudhatjuk persze, mennyi igaz abból, hogy 92
