Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 11-12. szám - Tüskés Tibor: "Pécsett publikáltam a legtöbbet"
ság ülésein. Részt vesz a dunántúli írók első, Badacsonyban 1947. május 3-án és 4-én megrendezett találkozóján. A tanácskozásról Hunyady József számolt be a Sorsunkban.7 A tanácskozást a Badacsony oldalán, a kőoszlopok alatt abban a turistaházban tartották, amelyet akkor Tatay Sándor működtetett feleségével. Mintegy két tucat író vett részt a találkozón. Mészöly Miklós ekkor barátkozott össze Tatayval, és ennek a találkozásnak - vagy egy későbbi badacsonyi látogatásának - az élményéből született a Tatay művének címével (Ház a sziklák alatt) egyberímelő, rájátszó Sziklák alatt című elbeszélése. Tatay írása a Sorsunk utolsó, 1948. évi 4. számában, Mészölyé a „második” Dunántúl című folyóiratban 1954-ben jelent meg. Az írást később 1949-re keltezte. Az elbeszélés érzékletesen idézi föl Tatay Sándor badacsonyi környezetét:8 „Ültem a tanya előtt és bámészkodtam. Szép. Kis idő telt el így. Ez volt az első reggel, melyet az omladozó présházban töltöttem. Jobb híján béreltem ki ezt a denevérfészket, s csak most kezdtem barátkozni a vidékkel. Közben azon tűnődtem: hát valóban ennyi csak? Szép? [...] Tanyám alig ötven méternyire feküdt a sziklaoldaltól, s most egyszerre megnőtt. A széljárta bazaltoszlopok, csipkés kiugrók, mint az egyensúly remeklései, éppen a fejem fölött sötétlettek. Árnyékuk a kőkerítésig előrekúszott. A sziklaoldalból gyökércsomók, torz bokrok és fák hajoltak ki a levegőbe. Szélcsend volt, meg se rezzentek.” A Sorsunk 1947 nyarától a lap impresszumában, a folyóirat első borítólapjának belső oldalán vidéki szerkesztőket is megnevezett. Takáts Gyula kaposvári, Morvay Gyula nagykanizsai vidéki szerkesztők neve után ezt olvassuk: „Szekszárdi Mészöly Miklós, Széchenyi u. 46.” Amikor pedig ugyancsak a belső címoldalon a számban szereplő szerzőkre vonatkozó adatokat is közöl a lap, az 1947. évi 9. számban, a Papúr közlésével együtt ezt olvassuk: „Munkatársunk: Mészöly Miklós lapszerkesztő (Szekszárd)”. Ez a közlés az 1948. évi februári számban így módosul: „Munkatársunk: Mészöly Miklós (Szekszárd)”, majd az 1948. évi áprilisi számban erre változik: „Munkatársunk: Dr. Mészöly Miklós, Szekszárd”. A Batsányi János Társaság a Sorsunk megjelentetésén kívül könyvkiadással is foglalkozott. A Batsányi Társaság Könyvtára szépirodalmi sorozatában öt könyv látott napvilágot: Csorba Győző, Kopányi György, András Endre verseskötete, valamint Hunyady József novelláskötete mellett Mészöly Miklós első könyve, Vadvizek című, öt novellát tartalmazó kötete. A Sorsunkban megjelent hirdetés szerint9 ára 8 forint, és „kapható: a Sorsunk kiadóhivatalában, Pécs, Apáca u. 8. sz.” Csorba Győző emlékezete szerint10 a kötet annak a papírnak a maradékából jelent meg, amelyet ő kapott a háború után Entz Béla professzortól, és amelyen ő az általa szerkesztett ív című folyóirat első és egyetlen számát 1945-ben kiadta. „Egyébként éppen a múltkor találtam meg egy kis gépelt előfizetési szöveget, amely úgy szól, hogy »Mészöly Miklósnak a Vadvizek c. kötetét megrendelem«. A papír-ügy, amit az előbb említettem, így igaz: megalakítottuk a Műhely kiadót, aminek az igazgatója Csányi Laci lett, és az utolsó időkben ami az Entz-féle papírból maradt, azt ezeknek a könyveknek a kiadására adtuk át. 28
