Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 5. szám - Alexa Károly: Mi az, hogy "pannon"? Mi az, hogy "pannonizmus"? (5. rész)

zetpusztulás nag\? költőprófétája, Vörösmarty Mihálynak a neve? nos, annak nem kell mondani, amit Hamvas Béla ír le ekkortájt, hogy „a térkép csak tájékoztat, nem avat be”. Legyen a térképország bármily imponáló méretű. („A költők e szerelmes földrajzának körülbelül úgy van köze a a geográfiához, ahogy a szerelemnek a biológiához.”)

Szerelmes földrajz... - mindig is tudtuk, mi az. Hogyan is mulasztaná el idézni Szabó Zoltán a magyar „bíboros Cicerót”, Pázmány Pétert, aki a Par- tiumot ifjúként végleg odahagyva, Pannónia lelki átformálója lett, de akiből, amikor visszapillant az időben, ezek a szavak szakadnak ki: „Az én szerelmes hazám, az mennyei királyné asszony városa, Várad...” Kit ne hatna meg eg)? ilyen vallomás, és kit ne töltene el bizakodással ez a korabeli riportos kép? „A karcagi Ibuszpavilonban a sportversenyekre érkező futballista elutasította a legújabb tengerentúli best-sellert és megvette Györffy Nag)'kunsági króniká- ját.” Akkori kép - és ha ma nézzük...

Szabó Zoltán könyve kerek egész, de persze befejezetlen munka. Mindent ismer, ami fontos Magyarországon és Magyarországból, de megírni alaposan ebben a könyvben csak az Alföldet írta meg, a nemzeti tér kultikus nagytáját. Ami nélkül nem beszélhetünk se Erdélyről, se a Felföldről, de Pannóniáról a legkevésbé. „A Duna és Tisza tere Magyarország szíve és a magyar faj fészke”, idézi az önkényuralom idejéből - az erdélyi, de velejéig romantikus és végzethívő - Kemény Zsigmondot. Készült-e folytatni Szabó Zoltán a művet? Talán igen. Dunántúli képei erre mutatnak. Vagy mégsem? Máraival talán el-elbe- szélgetett már odakint arról, hogy melyikük is írja meg Észak-Magyarország tájait. Cs. Szabó László pedig bizonyára morgott volna, ha kiveti „hálóját” az ő pátriájára, Erdélyre is...

6. 2. „SZERELMES FÖLDRAJZ" - VAHOT IMRE

Miért éppen Vahot Imre? És egyáltalán: ki ez a Vahot Imre? Itt, Szabó Zoltán „műfajteremtő” remeklése után és - utaljunk a továbbiakra - Krúdy Gyula varázsos tájköltészete előtt? Ezek jogos kérdések, és még akkor is ildomos valami válaszfélét fabrikálni, ha az írók, idézetek, tárgyi mozzantok stb. kiválasztásban bizonyos önkényességtől - szeszély, frappírozás, értekezői regényesség? - a továbbiakban sem szeretnék tartózkodni.

Vahot Imréről talán annyit tud a műveltebb história- és irodalombarát, hogy Kossuth tevékeny munkatársa volt (közeli rokona is egyébként) és jelentős szerepet vitt a forradalom előtti irodalmi szervezkedésekben. Tudunk róla sok derék dolgot, de néhány olyant is, ami kissé gyöngíti az utókor megbecsülését. Neve Petőfiével fonódik össze: bátyjának - Sándornak - a felesége annak a fiatalon elhalt Csapó Etelkának volt a nővére, aki a költőt a Cipruslumbok Etelbe sírjára című fájdalmas hangú - bár érzelmi hitelességét illetően némi kétséggel illethető - versciklusára késztette. Később Petőfi munkahelyi felettese volt, mint főszerkesztő, nagyon sokat tett a költő elismertetéséért, ám utóbb olyan szerkesztői-irodalompolitikai tettre vetemedett, hogy a rugalmasságáról kevéssé nevezetes költő párbajra hívta ki, s haláláig nem állt szóba

94