Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 10. szám - Zs. Major Ágota: Weöres és Babits a '30-as évek első felében

lanul, amikor ezek a sorok Weöresnek már sajátjaiként jutottak eszébe? Mindenesetre feltűnő a hasonlóság: „Még az egész napon át / bolygjuk a nyár vadonát,” (Babits) „Három egész napon át / bújtuk erdő vadonát” (Weöres). Nemcsak a szótagszám azonos, hanem a ritmika is szinte tökéletesen megegyezik (666 1/666 I), nem beszélve a sorkezdő b alliterációkról a többes szám első személyű igeragról, a sorzáró szavak azonosságáról.

A Nyugat ebben az évben augusztust követően még az októberi 20. számban ad közre három Weöres-verset (Adagio, Mocsári dal, Erdei dal). Ezután pár nappal, október 22-én pedig Weöres ajándékozza meg újabb verseivel Babits- ot, aki ebben a hónapban utazott néhány hetes látogatásra Szilasi Vilmos barátjához Velence érintésével Svájcba, Brissago-ba.

Weöres Sándor a ’30-as évek elején az irodalmi élet bástyáit sorra meghódítja. A viszonylagos ismeretlenségből indul, és pár év leforgása alatt elsőkönyves kezdő költőnek kijáró érdeklődés, várakozás övezi. Kettejük levelezése továbbra is változatlanul kitartott, annak ellenére, hogy Weöres kapcsolatrendszere, s így levelezése is egyre szélesebb körűvé vált. Babits Mihály Weöresnek mindvégig elsőszámú szellemi mestere maradt.

„senki mással, úgy nein egyesültem én addig se, azóta se, részemmé vált, élőn oltódott belém, mint vadócba nemes ág. ”

Jegyzetek

1 Weöres Sándor Babits Mihályhoz írott leveleinek jó részét, de nem teljes gyűjteményét (több mint 30 db-ot), Gál István közölte az Életünk hasábjain (1973. 3. sz. 195—218.) jegyzetek nélkül, nem mindenütt betűhíven, olykor kihagyásokkal. Weöres Sándor Egybegyűjtött levelei I—II, teljesebb, jegyzeteket is tartalmazó kiadvány, ám a kronológiai hűséget mellőzve, levelezőpartnerek szerint tema- tizálja, tördeli szét a költő levelezését, amely nem teszi lehetővé a levéltermés időrendi áttekintését, illetve egy adott periódus levélváltásainak vizsgálatát. Az OSzK Kézirattárában őrzött Weöres Babits- hoz írott leveleinek teljes közreadása a készülő és több kötetben megjelent Babits Mihály műveinek kritikai kiadása Levelezés kötetsorozatában lát napvilágot Sipos Lajos szerkesztésében. A levelek kronológiai sorrendben jelennek meg, minden eddiginél részletesebb vizsgálatnak alávetve, gazdag jegy- zetappará tussal.

: Weöres Sándor 1935-ben kapott 1000 pengős jutalmat Babits előterjesztésére, amelyből norvégjai utazását fedezte. Egy évvel később, 1936-ban pedig megkapta a 3000 pengős évdíjat, amelyből 1937 elején két és fél hónapos távol-keleti utazást tett. Az ismeretlenségből felbukkanó, fiatal Weöres díjazása és ezzel mások elé helyezése több, már hosszabb ideje Baumgarten-díjra vágyó és anyagi nehézségekkel küzdő kortárs (Berda József, Fodor József) szemében visszatetszést váltott ki és kritikákkal illették - az egyébként is sokat bírált - Baumgarten Alapítvány, ezen belül pedig kurátorai, Basch Lóránt és főként Babits Mihály döntéseinek igazságosságát. (A Baumgarten Alapítvány. Dokumentumok 1917-1941, I-III. Szerk. TÉGLÁS János, Bp., Argumentum, 2003.)

’ 1. még SIPOS Lajos, Adalékok Weöres Sándor pályakezdéséhez, It, 1971. 3. 665.

4 „Meséje és tárgya nem fantasztikus ugyan, csak lehetetlen és esetleg kicsit naiv. Címe: ”Hét-szűzek kocsisa.” A jelenkorban játszódik, főhősei a Szivárvány-leányok, kik élettársukat keresik. Heten vannak én énjük megfelel a szivárvány hét színének. Mindegyik megtalálja a ’’kocsis” segítségével élettársát és boldogságát: Piri a kispolgári anyagiasságban, Aranka az együgyű vallásosságban, Sári a nagyvilági életben, Maia a másoknak-élésben, írisz a tudományban, Lili a művészetben - egyedül Iboly, a legma95