Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 10. szám - Gráfik Imre: Vizuális nyelv - Képes beszéd (A cégérekről)
Számtalan adatunk van arra nézve, hogy egyes mesterségek például kürttel hívták fel magukra, illetve termékükre, szolgáltatásukra a figyelmet. Sőt: „Állítólag a borbélytányér is efféle hírverésre vezethető vissza. A borbélyok tudniillik egyúttal fürdősök is voltak: ha elkészült a meleg víz, akkor a személyzet tányért csapkodva járta az utcákat. Későbben, amikor már több becsülete volt a csendnek, a tányér kiakasztásával jelezték a fürdő lehetőségét; majd amikor a városokban fürdőházak létesültek, csupán a borbélyműhelyt jelezte a borbélytányér... Más elmélet szerint a borbélytányér eredetileg az érvágásnál szerepelt, és vérről lévén szó, díszesebb kivitelű volt, sárga- vagy vörösrézből készült, bibliai jelenetekkel ékesítve (a vér mindenkor szakrális képzetek hordozója). Az egyszerűbb kivitelűek mintájára alakultak a borbélycégérek, amelyek tehát a szemnek szóló hírverést szolgálják.” (CSATKAI 1971, 5-6.) A cégérnek azonban a hírverésen kívül más jelentősége is volt régebben. Akkor ugyanis, ha a segédből mester lett, az a jog is megillette, hogy mestersége cégérét kiakaszthassa házán az utca felé. Azaz, mintegy vizuálisan is jelezhette, hogy az adott céh tagja lett, munkájáért, annak főként minőségéért nemcsak ő felel, hanem a céh is felelősséget vállal. Éppen ezért, nem meglepő, hogy az egyik legsúlyosabb büntetés volt, ha a céh megvonta valamely mestertől a cégér kifüggesztésének jogát. A cégérhasználatnak előfordultak különös esetei is, melyek már inkább az újkori reklámokkal hozhatók összefüggésbe: „Különlegesen díszített darabokát készítettek a mesteremberek reklám céljából. Egy kolozsvári szűrzsabó vásári sátra két sarkára függesztett ki egy-egy cifra gyermekszűrt, amilyet egyébként nem árult soha.” (FÉL - HOFER - K. CSILLÉRY 1969, 33.) ' Kisebb egységet képeznek a kocsmacégér-, kocsmacégér-kónt beleltározott tárgyak. Az ismert magyarországi változatok körében, ha növényt választottak cégérnek, akkor a szőlőé az elsőbbség, s ezt támasztják alá a Néprajzi Múzeum tárgyai is. A múzeumnak több tárgyat is eladó Grünbaum Gyula kereskedőtől, 64 1. ábra. Kocsmacégér (NM 86055) 2. ábra. Korcsmacégér (NM 86056)
