Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 10. szám - Mezősi Miklós versei

nem-fúló értelembe: mert hisz tompa és kemény ez bennem - leült, fölpattant s ellovant remekmű lettél napról napra. Csakhogy elszaladt a rügy, mert lába kelt s önálló létre kélt - pedig virágba szökni és borulni kész volt...

Hidd el, hogy hússzor jobb ez így... Kohold csak versed és csiszold! Ragyogjon úgy a hold, ha tud! Kohód salakját innen messze told; de tudd, mikor s hová kell épp loholnod, órára vagy rektorhoz, szélsebes kohold!

Inkább ez, mint szatír légy nagy tragédiák után... Inkább ez, mint hülyébb légy és körözzenek legyek...

írj hát te is - nem mert, hogy én is írok s elmegyek, hanem mert jól és szépen író nő vagy és talán lehet belőled egy jó írónő - és kész.

Vándorló lélek

VLAGYIMIR VISZOCKII EMLÉKÉNEK

Akkoriban nem hittetek, úgy-e az újraszületni, újra be-karnálódni tudás frankó erejében?

Azt mondják néhány filozófusok ott, hol a nap kél, holtuk után metamorfozeálnak mindama lények, kik s melyek eltöltötték jól mind Földön a tempust, azt mit a Párka meg effélék neki jól ki- beszabtak, és metamorfózist meg az ozmózist követően átalakulnak egy oly szép isteni testbe azonnal, oly nagyerővel e testbe szakadnak a lelkek azonmód, hogy biz’ a talpán álljon az új test, hogyha netán csak egy roppant ex-disznó készül jól beszakadni szóban forgó test üregébe, hiszen de ledönti azt a puhány s porosabbá váló testi-hüvelykét, mely disznóval ugyan sose bírt, se hidakkal a szentem.

Éppen ezért van jól kitalálva a rendszer, Amice:

az, ki a földön disznóként pengette a létét,

az majd sertésfajtákban lesz megszületendő.

így van az emberi nemzet is: egy nő, egy meg aláhull.

Mert hisz a disznók többször is újraszületnek a földön,

míg más lényekkel valahogy más lenne a helyzet.

Jól van ez így, hisz kell minekünk az az árnyék: messze a bércekről már ránk magasodnak az árnyak. Árnyékos helyen értékelni lehet szaporán a napocskát.