Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 9. szám - W.-Nemessuri Zoltán: Végvidék (regényrészlet)

- Mer’ a török Fejérváron gyülekezett irtózatos haddal. Azt hittük, a Zala- ságra indul. Nem kezdhettünk ostromba ilyen körülmények közt.- Na és most?- Kelmetek is tudják. Elvonult Erdélybe.

Újabb sort hallgattak.

Azután jöttek a kérdések: honnan lesz ágyú, por, golyóbis, hozzáértő pattantyúsok? Ki ád élelmet? Fizetnek-e hópénzt? (Mivel királyi várról van szó). Mennyi időt szánnak az ostromra? Ki vezeti a sereget? És így tovább.- Sorban uraim! - morogta a nádor.- Elébb jussunk dűlőre az ágyúk dolgában - mondta a vén nemes. - Az a legfontosabb.

Tahy a nádorra meredt. Eljött az ő ideje, innentől neki kell meggyőzni a széthúzó társaságot, bár, ha ekkora a veszély, egy akaratnak: Nádasdyénak csak engedelmeskednek.- Mondom. Már ha befogják a szájukat.- Eladjuk, halljuk!- Adok egy mozsarat és két tarackot. A hópénzt őfelsége biztosítja. Várjanak! Még nem fejeztem be!

A terem zúgott-morajlott. Még hogy őfelsége! Hisz épp most közölte Tahy: a katonák nem csak fizetetlenek, élelem sincs! ígéretekkel teli a padlás. Hogy a pokolba jutnak pénzhez? El se jut idáig, nem Hegyesdre, az Isten háta mögé, hol nincs egy cipó, egy mérő zab, liszt, oldalszalonna, egy kulacs bor; ha van, dugdossák. A lelegelt mezőkön a lovak csontig soványodnak. Ok meg ihatják a zavaros kútvizet. Hiába az ágyúk, éhomra, világ csúfjára nem lehet várvívásba fogni. A nádor eltürelmetlenett:- Rajtad a sor öcsém! - intett a deáknak.

Thelekessy halványan mosolygott:- Az én uram, Batthyány Boldizsár izeni, hogy magáéból előlegezi meg. Nagyságtok zsebében lesz, mielőtt táborba szállnak.- így már más - morogták megnyugodva. Jut borra, abrakra, egyebekre. Tudták, hogy a zászlósúr nem levegőbe beszél, amit ígér, megtartja minden körülmények közt. A deák befejezte, Nádasdy visszavette a szót:- A hópénz meglesz. Addig el se induljanak. Húsz-harminc szekér eleséget adok én is.- Ki a vezér? - kérdezték egymás szavába vágva.- Két királyi kapitány: Gyulaffy és Magyar. Lesz egy fővezér is.- Hogy férnek össze? Hisz gyűlölik egymást!- Inkább a törököt.

Tahy döbbenten meredt rá:- S a a fővezér?- Azt hittem, tudja. Salm generális. Hoz egy üteg olasz pattantyúst.- Ezek szerint megkapta a Haditanács beleegyezését. Az a féreg Puchhaim mégiscsak jó valamire. Vélem, hogy Salmnak muszáj vót megkennie a markát.- Nem saját érdemül mondom, de a tanácsos nem olyan fontos személy. Egyet-mást magam is tettem. Puchhaim támogatta, tudtommal a kis főherceg, Ernő is, mert kedvére volt a generális követe, egy Berg nevű kapitány. Azóta

47