Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 8. szám - Pekár Gyula: San Niccolo lámpása
Balvanida fokon túl fehérlik az Yva háza... Sebesen evezve, épp egy csónak jött feléje a falu felől.- Andro! Catalinich dúlt arccal eresztette el az evezőjét:- Hogy mi újság? Lázad ez a buta parasztnép, mint gyilkosra úgy néztek rám, bogy a Maladetta leányát akarom elvenni.- Elveszed?! De el ám! És most már csak azért is. Majd megmutatom én nekik! Voltam a papnál. Vén képmutató, rám meredt: „mi, az ördög mátkáját akarod elvenni, hisz meg sincs keresztelve”...- Megtagadta?- Meg. De ösmersz, én világot járt, felvilágosodott ember vagyok és nem tréfálok, lehordtám: hogy meri ezt az ártatlan, jó, derék teremtést boszorkánynak bélyegezni? Nem tűröm! Majd, hogy kezet nem emeltem rá. Andro a fejét csóválta:- Hát mi lesz most?- Az, hogy te velem jösz.- Lehetetlen... a páterek- Lári-fári, délután van, a pátereid épp alusznak... Andro, barátom vagy? Akkor jer, ha mondom! És Andro ment. Egyenesen az Yva házának eveztek. A leány a sziklákon hevert, s a víz fölé hajolva épp egy polyppal játszott, mely viaskodva tapadt csupasz jobb karjára. Baljában egy szardella volt, nyilván etette a szörnyet, tán szelídítette... Andro láttára felugrott és örömmel sietett az érkezők elé. Gregor szenvedélyesen fogta el, önfeledten, hosszan ölelte. Hangja remegett:- Életem, üdvösségem, téged mert az a fekete lator becsmérelni? Yva elfordult és Androra nézett.- Hagyjad, Gregor, mit kerülsz haragba mindenkivel? Hagyj el engemet...- Én tégedet? Soha! Sorsom a tiéd... Mögölöm azt, aki bántani mer! Gregor kiegyenesedett:- A pap nem akart összeadni, bánom is én! Itt a barátom Andro, pap ő is, ha épp pap kell, no hát itt ő előtte, még az ég, a föld és tenger előtt ezennel feleségemül veszlek. És nem megyek el, nem bújok én a kriskaiak elől: csak azért is itt maradok, van pénzem, itt építek házat, emeletest, szebbet, mint a polgármesteré, palotát, hadd lássák!... A barát hamar búcsúzott. De csónakjából többször visszafordult a ház felé. Hosszasan nézte a nászra térő boldogokat. Traú - Szent Márk torony 35
