Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 6-7. szám - Babosi László: "Bujdosva a jövő elvadult útjain" - Beszélgetés Bugya Istvánnal Ratkó Józsefről

arányba állítható a fölhajtott bor a személyes és országos keserűséggel? Ki próbálta már úgy, ahogyan ó'P Keserűségből kinek jutott több? József Attilának? Megesett, hogy részeg volt, de részegségében se lett duhaj bitang, barom, kártékony. A pocskondiázok egyike se röpült még legalább derékmagasan, Ratkó meg fölszállt a csillagos égig.- Hadd idézzek eg Ratkával készített interjúiból, amelyben az olvasótáborokról vallott: „... már '14-ben csináltunk tábort az állami gondozott gyerekek számára, a tiszadobi gyerekvárosból verbuválódtunk. Bugya Pista választotta ki a gyerekeket, problematikus gyerekek ezek mind. Ohután tartottuk a táborokat egy darabig. Aztán az igazgató, valószínűleg felsőbb megintésre, abbahagyatta a gyermekvárosi olvasótáborokat. ”8 Hog csöppentél bele az olvasótáborba? Milyen emléket őrzői erről?- Ratkó Jóskának örök személyes ügye maradt, leróhatatlan erkölcsi tartozása az állami gondozott gyerekek dolgán igazítani. Ezért szervezte meg a gyermekotthoni gyerekek számára az olvasótábort. Az olvasótábort mint formát, Mózsi Ferivel, Varga Csabával eszelték ki, majd az első, a sikeres felsőtárkányi kísérlet után, barátaik bevonásával országossá tették. Mivel én, amint már említettem, ott nőttem fel, aztán tanítottam, nevelősködtem, és Jóskával barátságban voltam, bevett a táborba. Az Ohután tartott tiszadobi olvasótáborok maradandóan nagy szellemi és lelki kalandok voltak. Kitörtünk a MÁGYO-ból. Ez volt az állami gondozottak minden ruhadarabjába, mint fekete vagy vörös színű pecsét beütve: Magyar Állami Gyemnek Otthon - sajnos, többnyire lemoshatatla- nul a mdatukba, a lelkűkbe is. Ezt a pecsétet próbáltuk lemosni, az értelem, a személyes felelősség felébresztésével. Ha ott megállhattunk, onnan megkíséreltünk eljutni a szabadságélményig- Mi volt ez? Ügy beszélgettünk, hogy gondolkodtunk! Az igazság egyetlen fegyverét, a gondolkodás módszerét próbáltuk átadni nekik. így minden titkot, tilalmat felforgathattunk, széttörhettük a praktikus kliséket, lerombolhattuk az álszentségeket, az ártalmas tekintélyeket, és leleplezhettük a kimondható és kimondhatatlan félelmeket. Olyan úton jártunk, amin Jóska a maga erejéből már végigment. Fantasztikus kaland volt. Egy napon lopás történt a táborban - bárki tehette. Elogy a gyanú meg ne nyomorítson mindent, bíróság lettünk. Keserves, kegyetlen és mégis fényes nap volt. A vége tiszta Dosztojevszkij. Nem a bűnös, a bűn bukott meg, természete, förtelmes volta ítéltetett aznap „halálra”. Ratkó olvasótábora valóban a gondolkodás iskolája volt, ahol mindig történt valami fantasztikus és maradandó fölismerés.- Patkóról mindenki úgy emlékezik, hog)' nagyon jól tudott bánni a gyerekekkel.- Ratkó Jóska szép arcú, szép beszédű ember volt, egyenes lelkű és gerincű, nagyvonalú, szálas, erős férfias alkat, sokoldalúan művelt, vibrálóan érdekes, tehát megvolt benne minden, ami vonzóvá tehette, ráadásul volt benne valami ősien, eredendően gyermeki is. /Állítat, játékosság, kíváncsiság, fogékonyság, hirtelen lobogás - már ezek miatt is tódultak hozzá. De mert hiányzott belőle a gyerekek önzése és kegyetlensége, sőt azzal keményen, empátia, türelem nélkül szembe is szállt, voltak, akik adott pillanatban menekültek tőle. így vonzott és taszított. Annyi bizonyos, hogy tanár és nevelő mivoltában (a berkeszi években) a gyerekek jól bántak vele, s ebből az következik, hogy szerették.- Sok olyan emberrel beszéltem, akik egyetemista vág' főiskolás korukban hallottak igen emlékezetes előadást Patkótól író-olvasó találkozókon.

68