Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 6-7. szám - András Sándor: Berzsenyi Dániel a tündér változatok műhelyében

merült fel) a gondolatiságtól szabad, hatásában komplex képiséggel. Ebben pedig a mai napig eltérnek az elméletek, de a költői gyakorlatok is.

Költői gyakorlatában, úgy tűnik, Berzsenyi elkerülte az allegorizálást: szimbólumokkal, vagy gondolatiságtól szabad képekkel írta verseit, esetleg elegyítette a két módszert. Költészettanában eléggé egyértelműen az allegorikus költészet, „a romantika vázképei” (i.m., 318. o.) ellen érvelt. Álláspontjával bizonyára nem mindenki ért egyet, de ma sem másként, mint Berzsenyi korában. Ezzel azt akarom mondani, hogy ha „minden kornak van istene”, ahogyan Berzsenyi írta versében, akkor van olyan korszakolás is, amely szerint mi még egykorúak vagyunk vele.