Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 5. szám - Bakos Ferenc: Afrika, Afrika!
Hirtelen rusnya kis vadászgép zavarja meg az eleddig békés légteret. A semmiből itt termett légynek, persze, elég lenne egy molekulányi verejték, a bozótos szélén némi tápláló nyirkosság - zuhanórepülésben tart védtelen objektumom irányába. Ebből ugyan nem eszel!, hessentem el a betolakodót, s a mozdulatot folytatva - a rezignált gondolattal: ki tudja, a hímporos tán maga is hímecske? - bezárom a repteret. Lepkém a szellő hátán, jómagam, felsőtestemet félmeztelen-napozóra hagyva, szorgos mérésben. Amikor végzek, s lustán gurulni kezdek a domb felé, a vörhenyes követ karnyújtásnyira. Mi a neved, szólok ki neki, Marina vagy Marino? Értheti az olaszt, mert sértődötten lemarad. Megállók, és a visszapillantó tükörben nézem, amint a szolárhoz evez, s mintha csak csúfot űzne velem, a drótháló résén át berepül birodalmába; szárnyának vöröse a bokor zöldjébe olvad... Technikus-szabadítás! A Fokker 27-es annak rendje-módja szerint berepült a mezőre, s minden zökkenő nélkül, elsőre kinyíló futóművel landolt. Am a váltótárs nem szállt le a reptéri buszról. Nincs számzáras táska, nincs otthoni levél. Új időszámítás kezdődik, a várakozásé. Füttyös Bili, ha figyelmesen követné a létszámjelentést, imigyen szólhatna: „Lám-lám, ez az ágrólszakadt magyar mostantól kettő helyett gürcöl!” Ma gános kalandjaim folytatódnak, váratlan emberi fordulattal: A korai vacsoránál - utána kávézni és bridzsezni készülök - odajön hozzám egy lapaj szudáni legény - konyhafiúnak álcázott törzsi herceg, aki a mosatlant szedi össze kerekes kocsijára -, a kéréssel: volna-e valami szex-újságom, mert akkor kölcsönvenné.- Mert a szex nagyon fontos, tudod, mint... - felemeli a sótartót, akárha valami mágiát űzne - mint itt ez a só, ni! - És mosolyog megdicsőülten, mint aki feltalálta a spanyolviaszkot. Kíváncsi lennék, mit szólna, ha elmesélném neki a királyt meg a három lányát, aki közül az egyik, ha igaz, a legidősebb azt mondta apjának: úgy szeretlek, mint a sót? A szudáni legény kijelentése nálam megértő fülekre talál egyébként. Megígérem, hogy utána nézek a dolognak. Van nálam egy Playboy - csaknem azt írom: véletlenül. Holott: sorsszerűén. AMalév-gépen „intéztem” - kisebbik lányom találó szavával. Mit ad isten!, a szám exkluzív írói rovatába a barátom írt egy dolgozatot a barátságról; kiderül, ott a gépen, hogy mégsem vagyok említésre méltó barátja, csak afféle névtelen, a „futottak még” kategóriában. Egy helyütt azt írja: „Es van olyan haverom is, akivel jól lehet bűnözni” - feltehetően ez lennék én. A bűnözés akkor eshetett, amikor egy könnyelmű éjszakai órára átengedtem neki életem egyetlen igazi-vörös szeretőjét. A hónap playmate'"-je egyébként, sorsszerűén, az igazi-vörös Missz Tűzhányóra Mászó, akinek másik kedvenc időtöltése az oxigénpalackos búvárkodás. Belevaló pofi, hajlamos vagyok elhinni neki. Ráadásul az egyik mellék-képen valódi bőr fotőjben a füstszínű hálóingében sejtelmeskedik. Ha valami, hát akkor a füstszínű szerelés a gyengém, egy extrém-sportos lányon! A magazinra természetesen jogot formáltam, zordon sivatagi utazó. (Az üres műanyag védőborítót később majd eg)? takarítónő 78
