Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 5. szám - Bálint Zsolt: Három kijegyzetelt moldvai költemény

Nincs állítmány nincs alany A lángszinér hiába fénylik Beszélik nem értik szavam A középtől lettek a végig Könyörgésük nem ér az égig

Jegyzetek

I A három versben rejtetten vagy egyértelműen utalt moldvai falvak, megjelenési sorrendben: Somoska, Pusztina, Gyimesbükk, Magyarfalu, Fakasfalva, Miklósfalva, Bodzaforduló, Szabófalva.

: Vannak földrajzi nevek is: Szeret és Tatáros (folyók).

' A régi hit itt még a földbegyökerezett, ezért rendezett katolikusság, ami áthatotta a falusi életet az egyéntől a közösségi szintig. Reggeli könyörgés, a déli Őrangyala, esti rózsa füzér, a templomban elkülönült férfiak és nők stb. Mindezeket már jaj, lassan errefele se látni, se tapasztalni.

4 Ezek gyakori családnevek, a Szeret síkján több északi csángó falu a temetőjéből.

5 Gyimesbükkön most újítják föl a régi vámházat.

Lepkebáló, benne lepkék: farkröpérek (Theclini), bolgárkák (Polyommatini), később pedig láng- szinérek (Lycaenini).

Bókoló zsálya: jellegzetes löszpusztai virág, az Erdélyi Boglárka (Scolitnntides hungancus) tápnövénye. " Két anyanyelvét vesztett katolikus falu (Farca§eni, AIiklo§eni) régen használt magyar neve.

Pünkösd utáni vasárnapon a régi szokás szerint keresték meg a leendő keresztszülőket a falusiak és „mátkázódtak” össze.

10 „Itt nyugszik korán leszakasztott virág...” sírfeliratot északi csángó katolikus temetőben láttam, kőkeresztbe vésve.

II A husziták elődjei a kelyhesek voltak. Belőlük rengeteg menekült Moldvába, felként Mátyás király alatt. Ok lordították le először magyarra az Evangéliumot.

’* Még a mai Szabófalva (Saboiani) körül is kivehető' a régi sánc, ami védelmi célokat szolgált.

43