Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 4. szám - Bálint Zsolt: Három költemény napnyugatnak
Közeledhetsz mindenkiért És mindenkiért leszel Fehér ruhát ölt magára énekel Aki tanult és aki még szeret A szekérről leszáll a prédikátor És a boltos kifejti sárga foltját A prémes szép ruhából Szétszéled örökre a tábor Újra szabad egek alatt alszik a bojtár Van aki sír van aki térdepel Végképp szűnnek a lázadások Különös módii történeti távlat Megszületésnek és a meghalásnak Mert te vagy a bor a kenyér Mert te vág}7 a kereszt és a kehely Neked fizetség nem kell és cserét Se kérsz ingyen kaptad és ingyen adtad Arcunkat így7 tartjuk a fénybe Egyikünket se tartod meg magadnak Te vagy nekünk életnek és malasztnak Nem kell hát fizetnünk teérted Régen jóváírtak kamat vagy Én is vagyok táborból érkezetten A szénafűbe vetve hálok Elgondolkodtam mivé lehettem És ki leszek ha angyaloddal rám találtok A Csáklyán vagy7 fönn a Vigyázón Ezüstösek ott a bábakalácsok A puszta hótalan telekben Nyáron bitangolt templomodban Csalán fecskefű van fekete bodza A cinterem köveit egybegyűjtik Olvassák nem értik betűik És a földi sárkányos darabontok Múzeumba viszik a barna csontot Az égen kései a csillagzivatar Mi legyen hát őszinte énekem Milyen lehet így az őszinte ének Legyen franciás legyen németes Szerb örmény vagy inkább magyar Különös módú meghalások Erdőn túli feltámadások
