Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Békés Márton: "Világalkonyat lángol"

Zeusz atva akkor harmadikul más rendet, a rézkort: új embert formált, az ezüstkorhoz se hasonlót, kőrisfából, durva, kemény fajt, melynek :Vrés kell, gőgje alatt jajjszó támad, nem is él gabonával, lelke szilárd és meg nem hajlik, mint a hideg vas, izmában szörnyű hatalom van, nagy keze vállból nő ki hatalmas tagjaihoz, s közeledni sem enged. Rézből voltak a fegyvereik, rézből a lakásuk, rézszerszámmal dolgoztak, de nem járta a vas még. Egymással harcoltak s egymást gyűrte le karjuk, így érték el a hűs Hádés tágas palotáját, névtelenül: feketén, bár rettentő erejük volt, értük jött a halál, s el kellett hagyni a napfényt." A Vaskor végül a teljes és totális alászállás fázisa, ahol az anyag szolgálatát ellátók lesznek az uralkodók, miközben minden más kaszt - ahogy ők is - el­veszítik eredeti helyüket és elhagyják metafizikai környezetüket. Ez már nem is uralom, hanem az aktív semmi időszaka, a teljes elhalványodás, a „humani- zálódott” (Evola) és „eltömegesedett” (Ortega) „fellah-civilizáció” (Speng­ler).6' Ez az a kor, amely már nem is jellemezhető valamely kaszt uralmával, hanem inkább a tömeges kaszton kívül kerülés igaz rá, vagyis a nietzschei Skla­ven Moral. Ezzel azonosítja a válságirodalom a modernitást, ezt teszi Hamvas is. A modern közösség szintén metafizikai erők tere - mint minden de itt a negatív, vagy egyenesen démonikus hatások dominálnak, amelyek „kedvüket lelik a tűzvészben” és „a vad ösztönök kitörésében” - írja 1 hamvas/' Hamvas a Guénonról közölt írásában az arany alászállásával szemlélteti a kasztokon belül lefelé hanyatló uralom természetét. Ebben a szövegben az Ezüstkor beköszöntét a bomlás megindulásának tartja, amitől kezdve az ör­vény egyre erősödő árama kezdetét veszi. „Ez a világtörténeti fordulópont a Kr. e. VI. évszázad ideje: Lao-ce, Kting-ce, Buddha, az utolsó Z'.arathustra, Hérakleitosz, Pythagoras megjelenése, a történeti idő kezdete, a modern ember születése, az aranykor végeleges letűnése, a gyűlölet felszabadulása, a kasztok felborulása és a vál­ság első lépése.,m Hamvas válsága elsősorban metafizikai természetű - mint ő mondaná -, azután lényegét tekintve vallásos, megjelenési formájára nézvést a szétbomlás és a gyorsuló hanyatlás jellemző rá, végül pedig kimenetele apokaliptikus - „a hatalom és a szellem, a hierarchia és a rend széttörve, megcsúfolva feloszlik. A kor­szak után már névi következik semmi. Lejjebb süllyedni lehetetlen. Ez az apokalyp- sis [...] A nagy világkorszak befejeződött. Elkövetkezett a krízis° Ebben az állapotban, a Vaskor lezárultakor a világháború olyan metafizikai rést nyit az ember számára, amelyen át felsejlik az új korszak hajnala. Itt kell megjegyezni, hogy Hesiodos egy teljesen egyedülálló, a ciklikus világszemlélet korszakolásában nem ismert kitérőt tesz a Munkák és Napok ban. A Rézkor és a Vaskor közé ugyanis beckel egy oda szervesen nem illeszkedő, fémnévvel el nem látott időszakot, amely a Hősök kora-.' 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom