Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Sümegi György: Tóth Menyhért írásos hagyatéka

1971/5.), Csapó Györgyé (Új Tükör, 1976. nov. 21.) Kovács Dezsőé (Új írás, 1979/9.) és Sümegi Györgyé (Forrás, 1983/9.).

A Tóth Menyhért interjúkról általánosságban elmondható, hogy az életútjának és művészi pályájának, valamint az alkotó művészeti elveinek legadekvá- tabb összefoglalói. Mivel elsősorban az 1960-as évek végétől készültek, így7 bennük Tóth Menyhért maga lett saját festészetének, egyéni színhasználatának a leghitelesebb terjesztője. (Ezzel harmonizál az, hogy a Tokaji Művésztelepen egy alkalommal [Hézső Ferenc festőművésztől tudom] késő estébe nyúlóan előadás-formában beszélt kollégáinak festészete, főleg fehér színvilága mibenlétéről.)

II. A másodlagos, a közvetett források csoportjába sorolhatjuk a Tóth Menyhérttől idézetteket. Egy idős művészettörténész Tóth Menyhértről szóló könyve - immár három kiadásban - úgy jelent meg, hogy a Tóth Menyhérttől átvett idézetek lelőhelyét, előfordulást, az elhangzás időpontját, esetleg helyét semmi nem jelöli a szövegben. Ezek lehetnek persze hiteles Tóth Menyhért-szövegek, esszenciális mondások, ám egészen addig, amíg pontosan nem adatoltak - joggal kétkedhetünk a származásukban.

Anekdoták vagy apró történetek is terjedhetnek Tóth Menyhértről. En egy hiteleset idézek. Festőtársa, Pleidell János kiállításához így7 gratulált: „Gratulálok Jánoskám a munkáidhoz, csak máskor használj több fehéret”.

Tóth Menyhért írásos hagyatéka életútja, pályája, alkotóművészete legteljesebb megismerését szolgálja. Szolgálná, szolgálhatná, ha a Tóth Menyhért- kutatás számára is hozzáférhető (közP)gyűjteményben őriznék. Egyelőre csak hízhatunk mindebben, mint ahogyan abban is, hogy az életművét gondozó megye és annak illetékes múzeuma mindent megtesz a Mester életmű/oeuvre- katalógusának az elkészítéséért.

54