Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 2. szám - Szauer Ágoston versei
SZAUER ÁGOSTON Már egyre keskenyebb, kontúrja tépdesett, aztán amorf gomoly a messzi út felett, lassan átlátni rajt, mint kondenzcsík, szakad, talán nem éli túl az első kis havat, ha felbukkanna még, csak pára, sejtelem redőnyhúzás után egy halvány reggelen. A briós barna ívei, templompad végén a minta, szél, a levelet kergeti, régi kovácsoltvas hinta... Csomók egy szálon, kihomlott sodró spirál, idők útja... Vajon az induló pontot lehet-e meglelni újra? Hátrálva Emlék
/
