Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11-12. szám - Kiczenkó Judit: Útban a Szondi két apródjához
A címek tulajdonnév elemei adják meg a cím igazi súlyát. Özvegy, apród, anya, mint archetípusok lehetnek érdekesek, de nem quasi történelmi balladahősök, nyilván ezért alakult a semmitmondó A két apród cím Szondi két apródjdvi. így valóban „témamegjelölő”, mint Genette alapján Tarjányi Eszter meghatározta,26 de több más funkciónak is eleget tesz e komplex cím. Mint Nemes Nagy említi: tudásunk különböző elemeit aktivizálja, előfeltevéseket, elvárásokat sugall, az ismert tények előadásának mikéntjére, variációjára fordítja a figyelmet, amit A két apród cím, mivel bárkiket jelölhet, eleve nem érhetne el. A töredékek címváltoztatásának módja (a végleges cím) Arany állandó törekvését jelzi az összetettségre, többértelműségre. Mert ugyan Szondiból Szondi két apródja lett, amely cím - mint a ballada csaknem minden elemzője hangsúlyozta — a túlélőket teszi főhőssé, de az ebből a szempontból (a hős megjelölése) valóban egyértelmű Két apród címet is átalakította Szondi két apródjdvi. Ami a „ki a hős” kettősségét veti föl. Hogy a szakirodalom ismétlődő megállapításait idézzem, a jelen hősei az apródok, de narratívájuk az éppen most elesett Szondit teszi abszolút hőssé (még a török szólama is egy-egy kulminációs ponton.) Az „árva fiúk”-at a bensőséges szülő-gyermek kapcsolatot kifejező „cselédi” szóval illeti a gondoskodó Szondi: az apródok magatartása egyértelműen Szondi „atyai, gazdai” nevelésének eredménye. Kosztolányival szólva Szondi volt az a „kovács” mely ilyenné, bátor, választani tudó erkölcsi „remekké” „döngölte” őket. Egy mondat erejéig itt, a cím végleges változatánál térek ki ari-a az elképzelésemre, hogy a költeményt, akárcsak a Családi kön, vagy Jókai Kárpáthy Zoltán- ját nemcsak a túlélő résztvevők, hanem legalább ennyire a következő nemzedék számára is dedikált műnek vélem. „A nemzeti önfenntartás ösztönének, a nemzeti ethosz élesztősének”27 szánt parabola több generációt szólított meg, a címnek és a műnek különböző nemzedékeket képviselő „hőseivel” A narrátor. A Szondi című töredék legfontosabb tanulsága a véglegeshez képest a narráció mikéntje. Szondi György egyes szám első személyű szólama váltakozik a tárgyközlő krónikás harmadik személyű szövegével. Az első versszakban Szondi Istent szólítja meg, emelkedetten és bizalommal, hozzá fohászkodik, a bukás és a halál (sajátja és várnépe) biztos tudatában. Arany kiemelt jelentőségűnek tartja, ha a szerző nem titkolja, hanem előre tudatja hőse sorsát. „Sokkal mélyebb, emberien meghatóbb a részvét, mely bennünk támad hősei iránt, ha ezek sorsát előre tudjuk, vagy sejtjük legalább.”28 EgyébIfj. Szlávics István: Töredék 148
