Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11-12. szám - Tarjányi Eszter: Arany János történeti balladáinak múltszemlélete
kezésű Ráchel siralma „a heroidából kiindulva megteremtett modern objektív líra első jelentkezése a költészetben”/’ Tehát a felsorolásból kivéve az Endre királyfit, a Kapisztránt és a Ráchel siralmát, elfogadva Imre László fenntartásait a Hunyadi csillaga, a Both bajnok özvegye és a Pázmán lovag című versek ballada sajátosságaira csak rájátszó, de valójában megkerülő voltát illetően, összesen tíz darab önálló és befejezett, a szerző életében is megjelent történeti balladával számolhatunk. Ezek a Rákóczim (1848), a Rozgonyiné (1852), a Török Bálint (1853), az V. László (1853), Az egri leány (1853), Mátyás anyja (1854), Szibinyáni Jank (1855), Zács Klára (1855), Szondi két apródja (1856) és A walesi bárdok (1857-1863). A későbbi mondanivaló szempontjából a vizsgált szövegkorpusz felmérésekor ki kell emelni, hogy egyetlen nem hazai történeti térben játszódó ballada található ezek közül, A walesi bárdok, valamint négyre telepedett rá feltűnően az allegorikusán értelmező, az 1850-es évek politikumát és az ábrázolt történeti időszak sajátosságát rövidre záró recepció (Török Bálint,' V. László,8 Szondi két apródja,9 A walesi bárdokl0). II. A TÖRTÉNETI BALLADA HAGYOMÁNYA. A REFORMKORI BALLADÁK BEFOGADÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGA A balladának csak a megszokás és a befogadóközönség közös hagyományelsajátítása alapján felvázolható műfajiságán belül, a cselekményét a történeti időből merítő változata azért látszik mégis bizonyosabban körülhatárolható szövegegységnek, mert egy viszonylag terjedelmes és a maga korában a műfajhierarchia élén álló reformkori előzményre tudott épülni." Kölcsey Ferenc 1814-es keletkezésű, 1815-ös megjelenésű Róza című verse feltehetően az első műballadánk.'2 A műfaj meghatározására, megnevezésére tett reformkori fogalmi zűrzavar" ellenére ez az időszak az, amelyben megszilárdul a műfaj normarendszere, és ezen belül elsősorban a történeti ballada kap kitüntetett szerepet. A műballada hazai meghonosításában Kölcseynél és Kisfaludy Károlynál a történeti, nemzeti tárgykör különös jelentőséget nyer.14 A történeti ballada ugyanis eredetinek és nemzeti sajátosságokat képviselő hangvételnek tűnhetett a németes eredettel, hatással szembeállítva." A műfaj meghonosításának a kezdetén a ballada hangsúlyosan a történeti-nemzeti tematikára korlátozódik, valószínűleg e témaválasztási sajátosság miatt tudott kanonizálódni. Amikor Garay János azt állította, hogy „Mi históriai nemzet vagyunk, s így a nemzet szimpátiája a históriai elem felé vonzatik”16 akkor állításával a történeti ballada befogadástörténeti útjának a könnyedségét is megmagyarázta. Reformkori balladáink nagy része ugyanis történeti időben játszódik, és ekkor valószínűleg a történetiséget általában vett műballada számára is műfajkonsti- tuáló sajátossággal ruházhatták fel. Erre utal, hogy a pápai önképzőkörben Petőfi egy balladája kapcsán vita robbanhatott ki arról, hogy lehet-e a ballada kortársi témájú.17 Tehát a műballada a hazai műfajfogalom szempontjából általában történeti időben elhelyezett cselekményszállal rendelkezett, e miatt simulhatott bele könnyen a reformkori műfajhierarchiába a még egységes műfaji megnevezéssel és leíró fogalomkészlettel nem is rendelkező zsáner. A tör133
