Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Kovács István: A Közép-Európa fogalom kialakulásának történelmi előzménye a XIX. században
3 KOVÁCS ISTVÁN A Közép-Európa fogalom kialakulásának történelmi előzménye a XIX. században 2007. szeptember 13-án újsághír jelent meg arról, hogy Nicolas Sarkozy Budapestre látogat, s ennek az eseménynek hazánkra vonatkozó jelentó'ségét növelendő, azt is hozzátette a hírszerkesztő, hogy Közép-Európáhan Adagyar- ország az első, ahol a francia köztársasági elnök tiszteletét teszi. A hírszerkesztő vagy tökéletesen tisztában volt Közép-Európa fogalmának különböző változataival, s ő éppenséggel azt vallja magáénak, amely szerint Közép-Európa topográfiailag nagyjából az egykori Habsburg Monarchia országai által lefedett régiója Európának, s ebbe Lengyelország nem fér bele. Vagy fogalma sincs arról, hogy a francia köztársasági elnök korábban mely országokban tette már tiszteletét. Sárközy úr ugyanis Németország és Anglia után Lengyel- országba látogatott el - már hónapokkal ezelőtt - azért, hogy mind a hagyományos francia-lengyel barátság jelentőségét, mind Polónia partneri szerepének fontosságát az Európai Unió számára is érzékeltesse. Persze örülnünk kell, hogy a tömegtájékoztatási eszközök Magyarországot egyáltalán Közép-Európában helyezik el, noha találkozhattunk olyan fordulattal itt is, miszerint mi mindig Kelet-Európa voltunk, mikén az vagyunk ma is. Pcrényi József professzor úr, az ELTE Kelet-Európai Történelmi Tanszékének vezetője a hatvanas években külön előadássorozatot szentelt annak, hogy Közép-Európa nincs, nem is volt és nem is lesz; Magyarország Kelet- Európa része. Nyilvánvaló volt, hogy maga a fogalom ebben az időben a tűrt kategóriába se férhet bele, sőt a marxista történetírásban voltaképpen tiltott fogalom volt — legalábbis a nyolcvanas évek kezdetéig. Ezzel magyarázható az is, hogy Budapestről nem hagyták jóvá a szegedi Tiszatájban a Közép-európai Néző rovat-nevet. A hetvenes évek elején induló új szemle-rovat csakis keleteurópai lehetett. Közép-Európa tehát a szocialista táborban az ideológiai satu foglya lett, használatát a hatalom szellemi lázadásként, ellenállásként fogta fel. Érdekes a jelzett időben tapasztalt lengyel reakció is a Közép-Európa fogalmi használatára. Waclaw Felczak professzor - (1993-ig politikai okok miatt valójában csak docens) -, a krakkói Jagelló Egyetem börtönviselt tanára, a magyar történelem kiváló ismerője, egykori Eötvös-kollégista, amikor, mi, magyarországi tanítványai, elsősorban rendíthetetlen tartásától megbűvölten, a Németh- László-i közép-európai tejtestvériség fogalmát ismertettük neki, kissé ingerülten kikelt: „Hagyjatok Közép-Európával, Lengyelország Nyugat-Európa.” Valóban elképzelhetetlen, hogy Lengyelországban a rangosnak számító varsói, krakkói vagy poznaríi egyetemen történész azt fejtegesse előadásaiban, bog}7 Lengyelország Kelet-Európa. Ez ugyanis önfeladást jelent; azt, hogy 2
