Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11-12. szám - Tandori Dezső versei
TANDORI DEZSŐ Két esvr (dtwres) I. ELSŐÜL MŰFORDÍTOTT KÖLTŐM, DYLAN THOMAS Mottó: „Már ne gratulálj bele életembe ” Én nem arra lettem volna, hogy éljek. Párhuzamban tenger, a partszegélyek. Már hogy semmi ne történjék, kevés lett. Időn így ne gratulálj életembe. Semmi sem volt úgy, amihez lehetne, mint függönyt, elhúzom csak átlagát, mint felmosórongyként vizes gatyát. Nem erre lettem volna: éljek. Megy tovább. Nincs, mi érdcm-s-baj választást tehetne. Közhely, hogy bűn és jócselekedet. Csak evidencia van. „Nem-lehet.” Hagyj helyemben, ne igazíts semerre. Hogy vedd, hogy véleményt mondj, nem azért. Nem hozzád volt bizalmam. Bizalmam volt, de valóján nem hullámlott igényem. Nem arra lettem volna partszegélyen, hol mint föld s víz válik, cukorsalétrom. Gyomrom ne rontsd. Maradjon semmi-éhhom. Hogy komolyan vedd: semmire. Semerre. És semminek lennék csak nyoma. Én, nyom. (Ne garázdálkodj bele életember. Miről beszélsz? Még meg kellene élnek. Nem hogy nem embern letterm volnat, ébleg, Kravázeszend, febéder, kéteberdel.) Neövötl, hizis, ekönny meri, nem volt könnyen, mire, nemotlv. Pusszl, plusz plutzl, puzzöl betűhibákkal. 32
