Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 10. szám - Söptei Imre: "Vasmegyei borvidékek"

S Ö P T E I IMRE „Vasmegyei borvidékek" PILLANATFELVÉTEL VAS VÁRMEGYE SZŐLÉSZE­TÉRŐL (1869) „Hazai szőlőmívelésünk - bőriparunk - s borkereskedésünk érdeke múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy gazdászatunk ezen ága az eddigieknél biztosabb alapokra fek­tethessék, s mindazon eszközök felhasználtassanak, melyek az annyira elmaradt borászati ügynek lendületet adni, s azt a virágzás lehető legmagasabb fokára emelni képesek lennének. ” Még egy cv sem telt el a kiegyezés után, amikor a Földművelési-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium „Utasítás”-ában ezeket a sorokat leírták. Az önál­ló magyar államgazdaság megalapítása és fejlesztési irányainak kipuhatolása érdekében felméréseket végeztettek ugyanis, elsőként éppen az ország szőlé­szetének és borászatának állapotát vizsgáltatták. Talán azért, mert a legnagyobb reményekkel ez irányban viseltettek, hogy a nemzetgazdaságot - a valamikor Magyarországon virágzó és jó hírnévnek örvendő, de a XIX. század második felére már teljesen elavult módszerekkel dolgozó, mély válságba került, belter­jes ágazat fejlesztésének segítségével - jelentős exportbevétellel támogathatják. Gorove István miniszter a korszak legelismertebb szakemberét, dr. Entz Ferencet kérte fel az ország szakértő szemmel történő bejárására, mellé Györki Pált, dr. Málnay Ignácot és Tóth Imrét delegálták. Az összegyűlt ada­tokat és az azokból leszűrt tapasztalatokat három tanulmányban tették közzé 1868-ban, 1869-ben és 1870-ben. A FELMÉRÉST KÉSZÍTŐK A felkért szakemberek közül legtöbbet, a csoportot vezető Entz Ferencről tudunk. Entz 1805. december 6-án született Sümegen. Nagyapja még molnár, apja már orvos volt. Korán árvaságra jutott, Pozsony­ban élő anyai nagyszülei vették magukhoz. Engedve a családi kívánságnak orvosnak ké­szült, de élénk érdeklődést tanúsított a város virágzó gyümölcstermesztése iránt. Pesten kezdte, majd Bécsben fejezte be tanulmányait. 1831-ben érte el a császári székhelyet a Ma­gyarországon is sok áldozatot szedő kolera- járvány, ezért ott az egyik külső kerület osztá­lyos orvosi állását fogadta el ideiglenesen. A járvány megszűntével az alsó-ausztriai Batthyány uradalomba nevezték ki, majd rövidebb csehországi gyakorlat után megint a Batthyány családhoz ke­rült, annak enyingi gazdaságában vállalt orvosi állást. Egy évig külföldi tanul­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom