Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 9. szám - Nagy Gergely versei (3, Szabad bejárás)
a NAGY GERGELY Szabad bejárás Anyámat felzabáltam. Kezébe veszi a serpenyőt, a fáradt, átszűrt olajat a csapba önti. Ahogy leöblíti a mosogató fémfalát, a víz és a barnás-fekete zsiradék a ruhájára fröccsen. Régebben varrónő volt. A hasa kissé megereszkedett, és a köldökénél egy vízszintes negatívba gyúródik a bőr. Olyan, mint eg}' kajszi- barack. Ez mindennek a határa. A munkához egy kék köpenyt kaptak, amit egy világosabb színű zsinórral lehetett megkötni, a medence felett. Erős csomóval, ami szinte kettévágja a puha húst, s a bőr vörösödik és bepállik alatta, de a striákat, amiket tejfogaim hasítottak az alhasán, megállította. Nem húzódnak tovább. Délután fél ötkor, az ablakunk alatt négysávos út húzódik. Eg}' bolti eladónő áll meg a zebránál, és arra a következtetésre jut, hogy az ember be van zárva önmagába, és ezentúl esténként majd csak fiúja nélkül mehet egyre beljebb és beljebb magába. Az autók megállnak. Elbődíil a jelzőkürt a vakoknak. A bakelitkockában álló zöld ürge kérlelhetetlen. Vakok nem állnak a zebránál. A nő előrelép, óvatos, gyors mozdulattal lehajol, és felveszi a két fehér csík közé zuhant, nejlonba csavart halat, mely az előbb egy hirtelen rándulással vetette magát a kocsik közé. Alapvetően hálás lehetek, hogy nem hagy egyedül a mosatlannal. Valami köszönömfélét mormolok a feláldozott blúzért, ő meg beszalad a fürdőszobába, mosószert tesz a foltra, és melltartóban keres váltást. Kis fekete bőrtáskából hajigálja ki a holmikat, s végül egy egyberészest választ. Van nála eg}' pár friss, bontatlan, férfi-pamutalsó. A táska száját szigorú gyorsasággal rágombolja a ruhákra és a kiterített intimitásra. Anyámnak szeretője van. Nem mintha nem tudtam volna, de amíg vörös haját befésüli, hosszasan nem beszélünk. Az ilyen nyugtalan kínlódást általában az ablakpárkányra könyökölt kontra-dohányzásokkal nyugtázom: lábfejemet magam alá húzom, mintha még nem száradt volna meg a felmosott padló, és igyekszem elkerülni Anyám hangyabolyként felpezsdült, kamaszos pillantását. Az alsókat együtt vettük, de nem zavart igazán. Ami jobban aggasztott, az a pénztároslány szánakozása volt, talán rajtam, talán a fehérneműn.- Nem az enyém. Rágni kezdtem a körmöm, és az ablakpárkányon begyakoroltakat próbáltam itt is: Mindenáron be akartam Kirakodni két hawaii mintás ing közé. Az ingek műanyagvállfán, alumíniumcsövön lógtak, szorosan egymás után. A lány nem értett sokat a jeleimből: hogy hagyjuk az alsókat a francba, hogy szívesen meghívnám inkább valamire. Pénzem is volt. Haragudtam Anyámra, de tényleg nem a férfi miatt. Csak az eltöltött idő bántott, amit nekem is rá kellett szánnom a férfira és gatyáira, s a boltból kijövet persze csalódott voltam, hogy csak rekedtes, már torokban elfúló hangon tudtam odavetni a hello-1 a kerek mellű, rúzsözott pénztáros lánynak - s talán majd más lányoknak is. Öreg lettem és érteden. Bal oldalon viszketett az ínyem. Meg akartam vakarni a 5
