Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 6-7. szám - Pomogáts Béla: Magyar irodalmi élet Nyugaton
Szabó László, Gombos Gyula, Sztáray Zoltán, Határ Győző, Illyés Elemér, Kabdebó Tamás, Gömöri György, Sárközi Mátyás, Baránszky László, Siklós István, Czigány Lóránt és Albert Pál (azaz Sipos Gyula) - tehát nemcsak „szépírók”, hanem tudósok és irodalomkritikusok is. A magyarországi kommunista diktatúra korszakában (különösen az ötvenes és hatvanas években) kétségtelenül a müncheni folyóirat volt a magyar irodalmi kultúra egyik legrangosabb intézménye: szabad szellemisége, szakmai és irodalmi színvonala tulajdonképpen az egykori Nyugat örököseként jelölte ki helyét és szerepét. Mellette a Rómában Békés Gellért szerkesztésében megjelenő Katolikus Szemle, a Méray Tibor szerkesztette párizsi Irodalmi Újság és Mózsi Ferenc folyóirata: a chicagói Szivárvány gondozta igen eredményesen az emigrációs irodalmat. Az ugyancsak párizsi Magyar Füzeteknek, a Bécsi Naplónak és a Münchenben megjelenő Nemzetőrnek inkább tudományos, illetve publicisztikai jelentősége volt, természetesen ezek a periodikák is igen sokat tettek a gondolatszabadság fenntartásáért, a tudományos minőség érdekében. Párizsban jelent meg a Magyar Műhely című avantgárd folyóirat, szerkesztői Bujdosó Alpár, Nagy Pál és Papp Tibor, a kísérletező, vizuális irodalom hívei. Ez a folyóirat amellett, hogy számos, a fiatalabb nemzedékekhez sorolható nyugati magyar író, így András Sándor, Baránszky László, Bakucz József, Kemenes Géfin László, Márton László, Makkai Ádám, Thinsz Géza, Vitéz György és mások számára adott fórumot, megszólaltatta a modern magyar irodalom hazai és a kisebbségi létben élő jeles képviselőit is. Ilyen módon a rendszerváltozás után hazatért és a fiatal avantgárd irodalom és művészet szervezésében vállalt szerepet. A könyvkiadók sorában a müncheni Aurora és Herp kiadókat, az Európai Protestáns Szabadegyetemet, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kört, a washingtoni Occidental Presst, Ujváry Sándor müncheni Griff kiadóját, Vörösváry István torontói könyvkiadóját, Püski Sándor New York-i Corvin kiadóját és Mózsi Ferenc chicagói Framo kiadóját kell említenünk. A Magyar Műhely, a londoni Szepsi Csombor Kör és a hollandiai Mikes Kelemen Kör ugyancsak fontos könyveket adott közre. Ezek a könyvkiadók jelentették meg a nyugati magyar szépirodalom, illetve tudományos irodalom javát, emellett magyarországi (betiltott és üldözött) írók és tudósok, így Bibó István munkáinak megjelentetésével is nagy szolgálatot tettek a nemzeti kultúra és a független gondolkodás ügyének. Fontos kultúraszervező szerepe volt a különféle értelmiségi és irodalmi társaságoknak. Ezek sorában a Szépfalusi István által vezetett bécsi Bornemisza Társaságot, a hollandiai Adikes Kelemen Kört, a londoni Szepsi Csombor Kört, a párizsi Magyar Műhely Munkaközösségét, az Amerikai Magyar Baráti Közösséget (Itt-Ott Kört) kell említenünk, és hasonló munkát látott el a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, a katolikus Pax Romana és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem is. Valamennyi ilyen kör és egyesület rendszeresen rendezett konferenciákat, amelyek a nyugati magyar szellemi élet jól működő fórumai és tűzhelyei. Ezeken a konferenciákon részt vettek magyarországi, erdélyi és felvidéki előadók vagy vendégek is. A nyugati magyar irodalom számos kiváló alkotó egyéniséget mutat. Márai 122
