Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 6-7. szám - Géczi János: A középkor rózsája: aszketizmus és naturalizmus (részlet)
tatásának tekintette a három kötetes Liber Sciviast: az angyalok teremtésétől az ember teremtéséig eljutó A bűn átkozottságdt, a Szentháromságról, Krisztusról és az Egyházról mint a megváltásban közreműködőkről szóló A megváltás tüzes művét és a szentség titkairól szóló A tökéletessé érlelődő időket, valamint a műhöz csatolt misztériumdrámát. Kozmológiája a Szellemitől az Elemi világ egységeiig, a metafizikaiaktól a fizikai létezőkig mindent magába foglalt, ezért lehetett mondandója a tüzes-fényes tulajdonságú szellemről éppúgy, mint a növényekről vagy az ásványokról: a teremtett dolgok egymással kapcsolatot tartó láncáról. Ezért lehetett egyszerre misztikus és természetleíró, s ezért, hogy bár minden porcikájával elhatárolódott az arisztotelészi örökségtől, az érzékszervi tapasztalatokra figyeléstől, mégis művelte azt. A megváltás tüzes műve ötödik látomásában egy hófehér, kristálytiszta fényben álló asszony megjelenését rögzítette. Az asszony melléig hajnalpírban égett, s ez a fény a menny legbelsejébe is bevilágított, a melle alatti rész pedig bíbor és jácint színben tündökölt: a kétféle fény elkülönülésének helye megfelelt az emberi testet mikrokozmosznak tekintőknél a Szellem- és a Csillagvilág határvonalának. E fényből egy leányka lépdelt alá, s Bingen hallani vélte: Ez a mennyei Sión virága. Anya lesz és mégis 0 a völgyek rózsája és lilioma. 0 virág, te a leghatalmasabb királlyal házasodsz, és ha megerősödtél, ha időd elérkezett, a legfénylőbb szellemű gyermek anyja leszel.'’ Az alak nem más, mint a gyermeklány Mária. Sión Isten lakóhelyére utal, Sión leánya Jeruzsálem lakossága, a völgyek lilioma pedig az Énekek éneke 2,1 szerinti a jegyesre vonatkozik - ámbár a locusban a szároni nárcisz is megidéződik. Sajátos a szöveg, hiszen összekapcsolódott benne - völgyivé vál- tan - a rózsa és a liliom. (A palesztinai Száron nevét a ’tölgyről’ kapta. így ökológiailag is megokolt, hogy a völgyek lilioma miért éppen a gyöngyvirág, amely utóbb fehér liliommá értelmeződik.) A rózsa száronivá válásának hagyományát Seuso és őt Luther is követte - miként a XI-XII. századi, korai misztikus irodalom azon elképzelését, hogy a hithez értelmi (cognitio) és akarati (affectus) elemek tartoznak -, majd a Lutherét szem előtt tartó közép-európai Biblia-fordítások. A Biblia nem hivatkozta a rózsát, a nárcisz vált a szároni rózsává. Látomását Bingen ezúttal is elemzésnek vetette alá, s virágunkról is további, az értelmezést segítő felvilágosítással szolgált. A lányka a hajnalpír-színű asszonyból lépkedett elő, alakját piros tunika takarta. A pogány antikvitásból ismert a szellemet a tűzzel, illetve a tűz Solhoz, illetve Aurorához kötődő színeivel allegorizálni. Bingen erkölcsi értelmét is fölnyitotta a lábig leomló piros tunikának: nem más az, mint „az erények gyakorlásával járó fáradságos erőfeszítés”.14 A fény-asszony bíborban és jácintban tündöklő része (tehát a mikrokozmosz szerint a köldöktől a szív magasságáig húzódó sáv) szilárd tűzzel volt körbefogva. Mindez a tökéletes lelkek jelképe, akik égő szeretettel követték Krisztust szenvedéseiben, s az egyház ékességévé váltak: illatuk van, amely éppen a balzsamé. Ok, állította Mária szavait követve az apáca: 59
