Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 4. szám - Nádasdy Lajos: A háromnevű ember

re. Ezek között volt Zádor György is.

A szabadságharc bukása után, miután Kossuthtól kapta új megbízatását, és fel is esküdött, Zádort a bosszúálló császári és királyi haditörvényszék megfosztotta állásától, és ügyvédi hivatása gyakorlásától is eltiltotta. Családjával együtt nagy nyomorba jutott, melyen azok a könyöradományok segítettek némiképpen, melyeket jó barátai és rokonai juttattak számukra. Hiába próbálkozott azzal, hogy a debreceni református kollégiumban nyerjen állást, a megpályázott tanári állásra mást választottak meg. Pápán nem akadt számára alkalmaztatási lehetőség, miután az iskola működése is megszűnt, s csak előkészítő osztályok voltak, a diákságnak Sopronba kellett vizsgákra mennie.

Pár évi nyomorúság után az enyhítette családja sorsát, hogy az osztrák igazságügy-minisztérium ideiglenesen rábízta a hivatalos birodalmi rendeleteket közlő törvénylapban megjelenő és Magyarországon is érvényes rendeletek, valamint törvények fordítását. Ezért kapott havi 100 forint tiszteletdíjat. 1851-ben büntetését hatálytalanították, s a királyi kegyelem visszahelyezte bírói hivatalába. Ekkor Sopronba nevezték ki főtörvényszéki bíróvá.

Deák Ferenc megtudva e hírt, Kehidáról 1851. szeptember 9-én keltezett levelében - melyet Zádor csak október ló-án kapott kézhez - ezt írja neki: „Kedves Komám! Mint vagy ennyi vészes idő után? - Csak e napokban hallottam, hogy a soproni feltörvényszéknél nyertél alkalmazást. Örülök az igazságszolgáltatás érdekében, mert a bíróság egy derék bíróval szaporodott. Mint van Juli? - Isten veled, írj és szeresd barátodat Deákot.”

Soproni működése idején a bécsi birodalmi igazságügyi szervek, sőt miniszteri megbízásból a jogi műszavak és a jogi kódexek magyarra fordítása körül végzett eredményes munkát. Ebben a vonatkozásban sok közhasználatba átment és meggyökeresedett törvénytudományi és jogi műszóval gazdagította nyelvünket. Lefordította magyar nyelvre a Büntetőtörvény és Ideiglenes polgári perrendtartás c. vezérfonalat Erdélyország számára. Ugyancsak magyarra fordította és egy másik fordítás nyomán újra átdolgozta Az osztrák általános polgári törvénykönyv c. munkát?'

Alapos és értékes munkásságát azzal jutalmazták, hogy 1855-ben a bécsi legfőbb és semmítő törvényszéknél valóságos tanácsossá nevezték ki. 1861- ben pedig - amikor a legfőbb bírói fórumot Magyarországon újra visszaállították - a Curia bírájává nevezték ki.

Curiai bíróként működött egészen 1866. augusztus 17-én bekövetkezett haláláig.

Megkapó és költőien szép megfogalmazása Veres Péternek, hogy „az író, a költő a szellemi énekkar énekese”. Zádor György annak a ragyogó szellemi énekkarnak volt egyik dalosa, mely a XIX. század, a reformkor első évtizedeiben belezengte a nemzet szívébe, leikébe, tudatába a magyar nyelv szeretetét, öntudatra ébresztve magyarságát, megalapozva hitét a jövendőjében. Érdemes arra, hogy a késő utókor megemlékezzék róla.

77