Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 1. szám - Géczi János: Amíg lehet

beejtő, a részvétemet kierőszakoló lányka ugyanis rám mosolyog, kérdően és kérőén. Tökéletes a fogsora, fehér, szabályos - csak éppen a szemfogai akkorák, mint egy termetes ragadozóé.

Mintha farkas és tigris zápfogának keveréke alkotná a tarajos fogat - amelyet én vámpírfognak minősítek. E buja-élveteg, az erőszak áldozatának feltűnni akaró lény - senki vámpír. így bonyolódik tovább a hagyomány mintája, s válik romantikussá a közönséges helyzet. Rémregény alakja lenne-e a több civilizáció hagyományát egyszerre idéző, törékeny, segítségre váró, megtiport figura? S mintegy a modernségbe, az én életidőmbe így lép bele, így lehet jelen?

Az étel mindenesetre megfelelő. A festményen - annak erotikus, szadisz- tikus-mazochisztikus vonásain, erőszak-kultuszán, esztétikai toprongyán - se a családanyák, se a mindenre kíváncsi, tág pupillájú gyermekek, se a pattanásos képű ifjak nem csodálkoznak. Zabálom a pitámát, mások is a magukét, s jóllakunk mindnyájan, akik ebbe az üzletbe betértünk.

A brüsszeli első nap két további rózsás élménnyel is szolgál. Október ellenére virágzanak az oly sokat megcsodált - füvek zsombékjaival körbevett - fehér parkrózsák: ezek nyílnak minden, áruval megtömött áruház előtt, s a körforgalmak úttesttel körbefuttatott közepén.

S a másik: életemben először rózsafagylaltot nyalok (eszem? - egyik rosz- szabb ige a másikénál e nyalánkság esetén). Mégpedig grapefruit-fagyival együtt. Mintha Rodostóban lennék - onnan írja Mikes, hogyan is készítik hóból és édes gyümölcsből az ízes-illatos nyalánkságot, a sörbetet, persze csakis a tehetősebbek. Nos, én ezt a Mikes által megírt finomságot nyalogatom Brüsszelben, ittlétem első napján, a délutáni verőfényben, a Rue des Celtes elején, 2006. október nyolcadikának délutáni két órájakor.

52 évesen. És szerelmesen.

Éjjel, sötétedés után berohanjuk a várost: parkolóházat akarok a kocsimnak, aggódom érte. Múltkori ittlétemkor autókat gyújtogattak a közelben lakók, a helyiek szerint: némely arab, igaz, nem az enyémet. Nekem csak, ki tudja, miért, a bal oldali visszapillantótükrömet zúzták be.

Schumann, az Európai Unió eszméjét kitaláló politikus szobra előtt ismerős odor csapja meg az orromat. Átvágva a sövényen, hosszan keresem az okát, mígnem rábukkanok a vasárnap negyedik - avagy már a hétfő első - rózsájára. Harness 2002-es Well Beingje minden európai rózsahagyomány átírója - dünnyögtem, amikor szag-komplexumából felismertem e rózsaváltozatot, még ez év tavaszán, az örök városban, Rómában. A szag, amellyel magához vonzott, a régi rózsák egyszerű és éppen ezért csábító illata: az olajrózsa citromos frissessége, kesernyéssége és vágyat keltő intenzitása bújt el benne, pontosan az, amelyet a fagylaltomba is becsempésztek. A szirmok, állapítom meg otthon, mikor a hengeres vázába öntött vízbe helyezem, hullámosak, szegfűszerűen szeldeltek, s a lazacpiros és baracksárga közti átmenet pírját viselik. A bimbó olyan hasas, mint szokása a törökös kinézetű Darwin-tulipán bimbójának, kinyílva pedig mély csészét alkot, amely színültig tele a hajnali szerelem testmeleg és nedvdús, kagylóhasadékra emlékeztető színével és szédítő illatával.

Reggel erre a virágra ébredek.

23