Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 2-3. szám - Buji Ferenc: A görögségtől a kereszténységig
De hozható itt más példa is. A Karnevál túlvilág-leírásában a mindentudó semmittevés hegyének tetején ülő jógi csupán egy fokozata a fölfelé vezető túlvilági útnak: ő képviseli a kereszténység nélküli - pre- vagy extra-keresztény - tradíció legmagasabb pontját. Amik utána következnek, azok a „nyolc boldogság” keresztény fokozatai, s a mennyei hierarchia legtetején a szellemben koldusok, vagy közismertebb terminológiával, a lelki szegények vannak. Ámde nem szabad itt megfeledkezni valamiről, amivel egyébként maga Hamvas Béla is tisztában volt: a célba ért jógi, dzsányi, arhat avagy seng-zsen a távol-keleti tradíciók felfogása szerint nemcsak a mennyei állapotokon van túl, hanem még a megnyilvánult létezés egészén is, ideértve még magát a személyes Istent is (Isvara, Brahmá).14 Buddha még a személyes Isten szeme elől is képes eltűnni, mert visszahúzódik abba az őseredeti gyökérvalóságba, amely nemcsak mindannak forrása, ami megnyilvánult, hanem még forrása magának a személyes Istennek is. A buddha - bármelyik buddha - tehát úgymond „kívül van a játékon”, s egészen egyszerűen nincs helye egy túlvilág-leírásban, mert még a legmagasabb mennyei állapotok is a létforgataghoz (szanszára) tartoznak. A buddha nemcsak a túlvilágon nincsen: sehol nincsen, mert minden térbeli és eszmei hely benne áll fenn.” A lelki szegények ilyen módon csupán egy nyilvánvaló tradicionális tanításról való megfeledkezés révén helyezhetők fölébe azoknak, akik a távol-keleti tradíciók szerint a legmagasabb fokozatot képviselik, hiszen a lelki szegénység csupán egy mennyei fokozatnak felel meg („...mert övék a mennyek országa”). Hamvas speciálisan a kereszténységgel társított olyan szavakat, mint „szeretet”, „kegyelem”, „önfeláldozás”, „megváltás”, s ezeket a kereszténység magasabbrendűségének jeleként értelmezte. E fogalmakkal kapcsolatban mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy egyáltalán nem kizárólagos sajátjai a kereszténységnek, hanem a többi tradícióban is helyet kapnak, sőt egyik-másik tradícióban hangsúlyosabban jelennek meg, mint a kereszténységben.16 Különös, hogy maga Hamvas demonstrálja ezt akkor, amikor például Isten országát nem egy keresztény, hanem egy mahájána-szöveg alapján értelmezi és mutat35
