Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 11-12. szám - Móser Zoltán: "Hajjad, fülem, hajjad, angyalok zengésit..."
ezért tanultam sírni, ezért a végső dadogásért Sem Pilinszky, de láncú Laura versei sem választhatók el a Golgota felidézésétől. Ezzel kapcsolatban három, különböző helyen felbukkanó látomását idézem: „a testamentumot Golgota-sírnak tettétek” „nem, nem omlottak / össze a góliátok, a golgoták csak” „Megszületik végre / aranyágba kivirágzik / a Golgotának vére.” Sok apokrif legenda, de a magyar folklór is úgy tudja, hogy Krisztus keresztfáját abból a cédrusfából faragták, ami Ádám sírján nőtt; a Golgota keresztje éppen Ádám sírján, azaz a Koponyák hegyén (a Golgotán) emelkedett. A „Paradicsom kőkertjében...” kezdetű karácsonyi-újévi énekben a paradicsombeli „termőfa” maga a krisztusi keresztfa: „Paradicsom kis kertye, / nígy szögibe nígy angyal, / közepibe szent keresztfa.” „Én nem láttam szebb termőfát, / csak a Jézus keresztfáját, / Piros vérrel virágozik, / Szentlélekkel gyümölcsözik.” Az archaikus népköltészeti hagyomány a Golgota keresztfáját az Ádám sírja körül keletkezett cédruserdőből származtatja. Erre céloz a „Dicsértessék szent keresztfa...” kezdetű elterjedt népének két sora: „O, keresztfa, hol termettéi, / talán cédrusfából lettél?”. A kereszténységben Jessze fájának nevezik Krisztus ószövetségi családfájának képszerű ábrázolását. Az ábrázolások szerint az alvó Jessze (Izáj) oldalából elágazó, lombbá terebélyesedő fatörzs indul ki, amelyen találhatók a zsidó királyok (mindjárt Jessze fölött Dávid király), míg legfelül a fa virágai vagy gyümölcsei Mária és Jézus Krisztus. Az allegorikus ábrázolás Izajás próféta jövendölésén alapszik: „Vessző kél majd Izáj törzsökéből, / hajtás sarjad gyökeréből.” A Jessze vesszeje motívum geneológiai felsorolást is tartalmaz, ami középkori latin szekvenciákra megy vissza. Egy csíkszentdomokosi népénekből idézek, amelyet Székely László gyűjtött: „Izaiás rólad szólott, / Midőn egy gyökeret látott, / Kiből szép vessző származott, / És kedvesen megvirágzott. / Te voltál a példázatja, / E gyökérnek, ó Szent Anna. / Vesszőszál a Szűzmária, / Kinek Jézus a virágja.” Ez így jelenik meg a Tovább című 5 soros miniatúra első két sorában: A Golgotához tartozik a keresztfa és annak mása, a feszület. Erről a jelképről fölösleges szólni. De kevesen tudják, hogy a művészettörténetben ismert az ún. magyar kereszt, az Ungarkreuz. Bálint Sándor szerint lehetséges, hogy a középkori Aachen-járó magyar zarándokok emlékezetét őrzi az Ungarkreuz: itt a corpus ágkeresztre (arbor vitae) van feszítve. Azért emlegetem ezt fel, mert ha 151
