Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 11-12. szám - Czakó Gábor: Haláltánc

űrhajózásban és egyebekben. Közben művészete, szórakoztatóipara, közélete egyre inkább erőszakról, gyilkosságról szól - különös haláltánc... Gót ablakokban sírt az Orvos: „Uram, nektárod merre nő, amely ír minden kínra s melytől meggyógyul minden szenvedő?” S az nyílt: keszeg magiszter táncolt végig a szobán, kezében mély ólomkehelyből kínálva színtelen borát: „Igyál, e nedv hűs, mint a - mámor, s nincs seb, mit heged nem takar, igyál, testvér; e mély pohárból, csupán az első korty fanyar.”- Kontárok voltunk mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek, véred kiontott harmatával irgalmazz nékiink, Jézus Herceg! II. János Pál szavával a halál civilizációja nyomul. Az édes anyaméh bizton­ságáról a költők sokat zengedeztek. Gazdaságkor, a létező leghumanistább világ, nevet ezen. A tízmilliós Magyarországon az utóbbi ötven évben a hat­milliót meghaladja az előre megfontolt szándékkal, bűnszövetkezetben, nyere­ségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett magzatölések száma. Amelyek természetesen mind törvényesek. A kútkávánál állt a Gyermek, szakadt gyolcs ingecskében, s rőt topánban, s nézte lenn a vízben képét, mely játszani hívta őt: ...„Ha jössz: a holdleánytól este a cukrot süvegszám kapod, s minden pirosló reggelente békákon ugráltunk bakot.” ,Jövök már!” - szólt, s a víz lenn nyálas siklót dagasztott zöld hasán, míg a halál vihogva vitte anyjához a vörös topánt.- Balgán játszottunk mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek, véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk, Jézus Herceg! A halál civilizációjának erejét mutatja, hogy Magyarországon 2006 júliusá­tól megszűnt az a rendelkezés, amely csak a 35 évnél idősebbeknek, vagy a már három saját gyermekkel rendelkező személyeknek engedte meg a gyermek­id

Next

/
Oldalképek
Tartalom