Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 11-12. szám - Botár Atila: Gázlók a Hamvas-folyón
e tető felé kapaszkodóban folyton meg- és visszacsúszva történetébe ami recsegő térdek és remény volt remény ami történetté simul de nem tanul a recsegő térd kő fáj a kőnek születésük óta temetetlen a lábnyom házfal és csupa-líiktetés gyík. VIII. Itt embert ne keress régen átállt a tehetősebbek közé ugye látod még a keselyűt hitted volna? Ne keress a csillagok forgó ködébe belesimultak egy pár szarvasbőr kesztyűért karikagyűrűn átvarázsolt muszlin kendőért fátyolra fátyol maguk lepkegubóban nekik szaggattál eperfák leveléből? Nekik nincs nyitott ajtó nyitott könyvét hét kulccsal zárták életüknek lettek távoli óceán fekete kardhalává hétszeres mélyben vadásznak. Ne keress embert Istenem Otthonuk lent. A hegyed labirintus. IX. Hogy hol volt Isten azt kérdezik — azt soha hogy Ti engesztelő csönd s azóta folyamatosan De nem szorul belátásotokra hiszen törvény akár a folyón táncoló fadarab távozása vagy merülése a hónak hiszen törvény a föltámadás 81
