Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 2. szám - Siklós László: Polgárok és burzsoák a szocializmusban
elindultak a káderré válás útján; külföldi ösztöndíjat kérhettek-kaphattak köz- gazdasági, pénzügyi felsőfokú képzésre, járhattak a Lomonoszovra, Oxfordba, a Sorbonne-ra; a férfiaknak joguk volt vadászni a párt erdeiben, a párt saját vaddisznójára, őzére, szarvasára; a vadászházakban ingyen ehettek-ihattak (a reprezentáció része), joguk volt a téeszek, állami gazdaságok borospincéiben ingyen-kurvákkal mulatni, alakét a párt helyi vezetői reprezentáltak ..., és mellékesen a juttatások és (feudalizmusra emlékeztető) előjogok mellett párthoz hűen vezették a vállalatokat, nagyüzemeket, joguk volt a kapott hiteleket felvenni, elkölteni, elherdálni, a vállalatokat pártszerűen tönkretenni. Eközben a kispolgárt éjjel-nappal figyelték, mit olvas (tiltott irodalmat ol- vas-e), kikkel barátkozik, kik járnak a lakására, ott miről beszélget, figyelték, a gyermekét járatja-e hittanra, ő jár-e templomba, milyen ünnepeket ül meg, kikkel levelez, a leveleket a Toshiba-rendszer átszűrte (lásd az Inconnu-cso- port bizonyítékát), a kispolgár mint dolgozó alázatosan bevihette főnökéhez a háromévenkénti útlevélkérelmet, amit alá kellett íratni, hol óhajt - csoportosan! állami utazási iroda által! - üdülni, pecsétet is kért rá, ezután mehetett a rendőrségre, valutakiutalásra stb., amelyik kispolgárnak pedig átmenetileg nem volt munkahelye, a rendőrség meghurcolta, szabálysértési eljárást indított, a bíróság ítéletet hozott... ez mind a tömegek lehetősége: szabályozott élettere volt... Olvassuk újra Aczél György felsorolását! Vannak „vezetők, akik külsőségekben, életvitelben és gondolkodásban feladják korábbi önmagukat”, ezek azonban egyedi esetek. A pártvezető nem kiáltott büntetésért. És hogyan jellemzi az értelmező szótár a kispolgárt? Az a „személy, akinek gondolkodásmódjában, szokásaiban, magaviseletében sok a kapitalista maradvány.” Mintha Aczél keze vezette volna a szótárszerkesztő-író tollát. Csupán a mérce kétféle. Ami megbocsájtható a mandarinnak, a vörös burzsoának, amiatt el kell taposni-tiporni a kisembert, a néptömegben található személyeket. Láthatjuk, a kizsákmányoló, a piszkos imperialista-kapitalista új uralkodó osztály 1990 után nem a semmiből jött, hanem egyenesen a kommunizmusból. Ok lettek a nagypolgárok, immár nem vörös, hanem rózsaszín burzsoák. És ezért ellenségük az újraéledő, szerveződő polgári erő, bármilyen - független - civil egyesület és a polgári körök mozgalma is. Ugyanolyan gyűlölettel élnek a polgárok iránt, mint 1948-90 között. Csak a marxi gyűlöletüket folytatják, amit kiszolgálóikkal erősítenek... (Részlet A kommunizmus áldozatai: a magyar családok című, harmadik éve kéziratban álló dokumen- tumkötetből) 30
