Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 11-12. szám - Franciska Major-Čurkovič: Ősz az Adrián
álláspontjáról ezt egyfajta befejezett jelennek is tekinthetjük. A Nincsenek című versben megjelenő Bender Magda alakjánál még egy szempontból érdemes elidőzni. A Tengeren című vers keletkezési körülményeit vizsgálva már utaltunk a költő bizonytalanságára. A vershez kapcsolódó megjegyzésben azonban a Bender Mártával kapcsolatos ismeretséget határozottan az angol hadihajóra tett látogatásával köti egybe. Az Abbáziából feleségének írt 168. és Korzáti Erzsébetnek írt 153. levélben is említi a hadihajót. Ez minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Bender Magdával 1934-ben, abbáziai magányos nyaralása idején ismerkedett meg. A Nincsenek című vers Bender Magdára utaló sorai így hangzanak: „A kéjes szűz, a repeső szobor / a tengerparton, aki oly vad, oly / érdekes volt, amilyen szomorú, / nem integet szírijéről”. Szabó Lőrinc versre utaló megjegyzései pedig a következőképpen: „A kéjes szűz = egy aránylag fiatal barátnő [...]. Repeső szobor = mert a tengerparti sétányon állva maradt leginkább a szememben, és a ruháját lobogtatta a szél”.” A lányt idéző nem egészen négy sor két különös, jelzős szószerkezettel kezdődik, amelyben a jelző és jelzett szó között mondhatnánk antagonisztikus ellentét van. Hogyan kerültek ezek a szavak így egymás mellé? Hogyan lehet ezt az ellentétet mégis feloldani? Abbázia központjában található a Szent Jakab-templom, amely még a város keletkezésének idejéből származik (az akkoriban kialakuló városka a templomhoz tartozó apátságról kapta a nevét). A templom előtt a part e részén néhány kőszirt emelkedik ki a tengerből. 1934-ben, Szabó Lőrinc abbáziai üdülésének idején az égtük szirten Hans Rathausky”’ grazi szobrász »Madonne del Mare « nevű alkotása állt. A Madonna-szobor állításának tragikus előzményei voltak. Vajon tudott-e erről Szabó Lőrinc? 1891 húsvétja előtt a félsziget fokától nem messze a hullámokban lelte halálát Arthur Kesselstadt. A szobor állításának célja az volt, hogy őrködjön a gróf lelke fölött.’ A tengerparti sétány e pontján álló Bender Magda képe így vésődhetett a költő emlékezetébe, s így kerülhetett egymás mellé a kéjjel kecsegtető, élettel teli „vad” nőalak és a „szomorú” szűz, a Madonna hét tőrrel átvert szívű alakja (a Madonna-szobor a bibliain túl, az említett esemény kapcsán is jelképszerű). így kapcsolódhatott egy sokat sejtető értelmezést rejtő szószerkezetbe a két nőalak. Tulajdonságaik összefonódása nem véletlenszerű, hiszen az ezerarcú Évák sorát folytatják. A „repeső szobor” megfejtése is az előző módon lehetséges. Az élettelen szobor nem integet a szirtről, hiszen annak alapvető tulajdonsága a statikussága. A Madonna-szobor ruhája azonban erősen redőzött. Ezeket a redőket ismeri fel a költő a lány ruháján, és a szél már a valóságos redőket lobogtatta. A mozdulatlanságot, állandóságot jelképező szobor valóban nem integet a szirtről, míg az élő szobor annál inkább integethetett a szirtfokról. Állandóságot jelképező szobor. De van-e állandóság? Bender Magda Szabó Lőrincnél előbb utazott el Abbáziából, a költő néhány nappal később. A »Madonne del Mare« szobor 1956-ban vihar következtében ledőlt. Aranyozott másolatát azonban ma is megtalálhatja az arra látogató a Szent Jakab-templom bal oldalán. A templomhoz közeli szirten 1956 óta Zvonko Car’3 szobrász Lány sirállyal című alkotása áll, amely azóta Abbázia jelképévé vált. A szobor egy, a tenger felé néző lányt ábrázol, akinek kinyújtott jobb 63
