Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Pelle János: Asszimiláció: illúzió vagy realitás?
mondott ugyan senki, de az olyan durva és nyílt állásfoglalásokon, mint Féjáé, jól érezhető: hogy öntudatos zsidó volt.”53 Valahol tényleg itt van a Molnár Ferenc-rejtély kulcsa, melyről színdarabjai elemzése során senki nem volt hajlandó tudomást venni. Molnár nem volt cionista, de jól ismerte a Herzl és Nordau által felvetett problémákat, a radikális disszimiláció alternatíváját, melyet elutasított. A maga módján próbált választ találni az emancipáció és az asszimiláció megoldhatatlannak tűnő problémáira, mely a század eleji Magyarországon különösen éles és kifejlett formában jelentkezett. Ez a kiemelkedően tehetséges és szellemes, és értékén még ma sem becsült író 1918 előtti életműve a kor legfontosabb problémáit vetette fel, s ez keltett olyan nagy visszhangot a nagyvilágban is. A kérdés pedig, melyet végül a történelem a Holocausttal tragikus módon „levett a napirendről”, így szólt: az új, vágyva-vágyott polgári Magyarországot megalapozó keresztény-zsidó asszimiláció illúzió-e vagy reális lehetőség? Jegyzetek 1 A felsorolt munkák nagyobb része Molnár életét, a róla keringő történeteket és pletykákat, illetve darabjainak és regényeinek cselekményét ismerteti. Az 1970 előtt született írások szerzői az életmű fogadtatásával csak érintőlegesen foglalkoznak. Hatásának elemzése helyett jórészt önkényes ideológiai értelmezésekbe bonyolódnak, illetve viharos magánéletét megörökítő, ma már jórészt érdektelen adomákat mondanak el az íróról. Csordás Lajos: Molnár Ferenc, Elektra Kiadóház, 2004; Nagy György: (George L. Nagy) Molnár Ferenc a világsiker útján, Tinta Könyvkiadó, 2001. ford.: Kálmán Judit; Györgyey Klára: Molnár Ferenc, Magvető, 2001, ford.: Szabó T. Anna; Magyar író és világpolgár,, Europa Institut, Budapest, 1996; Sárközi Mátyás: Színház az egész világ - Molnár Ferenc regényes élete, Osiris-Századvég, 1995; Halmi Bódog: Molnár Ferenc az író és az ember, Bp., 1929; Vécsei Irén: Molnár Ferenc (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár), Gondolat, Budapest, 1966; Kárpáti Tünde: Molnár Ferenc drámáinak magyarországi fogadtatás-történetéből (1902-2002), Uj Forrás, 2003/4 (Doktori disz- szertáció és egy készülő kötet alapja.); Molnár Erzsébet: Testvérek voltunk, Magvető, 1958; Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka I-IL Trezor kiadó, 1995; Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig, Szép- irodalmi, 1961; Nagy Péter, Rosta, Szépirodalmi, 1965; Nagy Péter: Két évad és ami megelőzte, Szépirodalmi, Bp., 1966; Nagy Péter: Drámai arcélek, Bp., 1978; Gyárfás Miklós: Elő dramaturgia, Magvető, 1963; Csathó Kálmán: Irótársak között, Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1965; Kellér Andor: Bal négyes páholy, Bp., 1960. : Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet - A magyar irodalom a XX. század első harmadában, 1941, VIII. kötet, 1261. o. • Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, Magvető, 1992, 479. o. 4 Schöpflin Aladár: A magyar irodalom története a XX. században, Budapest, 1937, 161. o. 5 A magyar irodalom története, 1966, VI. köt. 824-825. o. A Molnár Erzsébet: Testvérek voltunk, Magvető, 1958. 47. o. Molnár Ferenc: Kisregények - A zöld huszár, Unikornis kiadó, 1994, 157. old. s Heller Agnes: Zsidótlanítás a magyar zsidó irodalomban című tanulmányában (In: Az idegen, Múlt és jövő 1997, 162. o.) Molnár Ferencet azon szerzők köré sorolja, „akik zsidó élettapasztalatokat írtak meg, azokról mesélnek, akiket belülről ismernek, akiknek a gesztusait, viselkedési mintáit, továbbá a pszichológiájukat, modorosságaikat kisgyermek koruk óta értették és értelmezni tudták. Náluk tipikus önreprezentációról van szó. S mégis, ami jól körüljárhatóan önreprezentáció, az mégsem jelenik meg műveikben, mégsem önreprezentációként jelenik meg. A figurák zsidó identitását letagadják.” Ez a megállapítás csak A Pál utcai fiukra igaz. Heller Agnes találóan elemzi a regényt, s hívja fel a figyelmet arra, hogy Nemecsek Ernő alakjában, bár semmilyen jelzés nem utal rá, hogy a „kis hős” zsidó lenne, Molnár az emancipáció és az asszimiláció vágyát, a gyorsan elmagvarosodó „új honpolgárok” kötődését je108
