Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 9. szám - Fűzfa Balázs: Kőszeg és az Iskola a határon

sok, szépróza, tanulmányok, vál., szöveggond. és szerk. SZAUDER Mária, Bp., Szépirodalmi, 1979, 878 [Magyar remekírók]). l: Vö.: „Két rendszernek van olyan funkciója, hogy a valószerűség révén az igazság világába egy minó'ségileg különböző' igazságot vezessen be, a poétikai igazságot: a fenntartott metaforának és a szubtexmsnak” (RIFFATERRE, Michael, Szimbolikus rendszerek a nairatíviban = Narrattvák 2, szerk. THOMKA Beáta, Bp., Kijárat, 1998-1999, 61-84 [idézet: 61]). I! LYOTARD, Jean-Franfois, Mi a posztmodern? = A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény, szerk. BÓKAY A., VILCSEK B., SZAMOSI G., SÁRI L., Bp., Osiris, 2002, 13-19; idézet: 19. 14 FORSTER, E. M., A regény aspektusai, Bp., Helikon, 1999, 39. 19 MARCEAU, Félicien, A regény szabadon, Bp., Európa, 1983, 58 (Modem könyvtár). 16 Nyugállományú alezredes, neveléstörténeti kutató. 1 RASKAY Pál szíves szóbeli közlése (Kó'szeg, 1995, május). - Részletesebben lásd: RÄSKAY Pál-SZABÓ Zoltán, A kőszegi „Hunyadi Mátyás" katonaiskola története 1856-1918-1945, Bp., FLVI Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1995. 18 Uő., Uo.. 62. 19 NYÁRÁDY Gábor, Amiről Ottlik nem beszél. Jelenkor, 1994/március, 263-271. :o ISER, Wolfgang, A fiktív és az imaginárius, Bp., Osiris, 2001, 22-23 (Osiris könyvtár). ;l Ottlik Géza, Iskola a határon, Bp., Magvető", [ 1999] 10, 336 (a továbbiakban: Iskola). - Érdekes, hogy ugyanez a motívum (Colalto hiánycédula-gyűjteménye), illetve egy hasonló felsorolás korábban már szerepelt a regényben, de akkor még Kó'szeg - és Sopron - megnevezése nélkül (és sorrendbeli, illetve egv’ kötó'jelnyi eltéréssel Morva-Fehértemplom nevében): „Egy nagy füzetben voltak felragasztva ezek az évszám, aláírás, tantárgy és iskola — Kismarton, Sankt Pölten, Morva-Fehér-templom, Bécsújhely — szerint osztályozott, sokszor sérült, töredékes cédulácskák, amiket Colalto régi tankönyvek, térképek fedőlapjának belsejéből bányászott ki” (Iskola, 240). Iskola, 6. FARKAS Edit, Egy elbeszélés nehézségei Ottlik Géza Iskola a határon címéi regényében, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1993/1-2, 47-65; idézet: 63. ;4 Ottlik Géza levele Gara Lászlónak, közzéteszi BENDE József, Vigília, 2002/2, 117-119; idézet: 118. ;í BAHTYIN, M. AJ., A nevelődési regény és jelentősége a realizmus történetében = B., M. M., A beszéd és a valóság, Bp., Gondolat, 1986, 419-478; idézet: 437. Ez a jelentésmező 2004. május 1-jétől, az Európai Unióba való belépéstől kezdődően más árnyala­tokat is fölvesz, illetve elveszít. Lassan megszűnik korábbi jelentésének egy része - merthogy' megszűnik az a határ, amely' ennek e jelentésmezőnek a legfontosabb konkrét valóságrétegét hordoz­ta. Mindenesetre bizonyos, hogy az „országhatár” szó ma még része a kulturális emlékezetnek, ugyanakkor azonban könny'en belátható, hogy’ egészen mást jelentett a regényidőben, mint a megírás idején, s egészen mást jelent a befogadás különböző évtizedeiben (gondoljunk például a vasfüggöny'ös időkre!). : A bekezdés alapját képező mondatok SZEGEDY-MASZAK Mihály7 monográfiájában találhatók: SZ.-M. M, Ottlik Géza, Pozsony7, Kalligram, 1994, 181. :s A bekezdés idézetei: Iskola, 17. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom