Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 9. szám - Részletek Bechtold István naplójából, Kőszegi anekdoták

sütni a nap, az álom után mindig ébredés jön - mindig megjönnek a seregélyek, mindig madárdalos lesz a tavaszi erdő, és ilyenkor mindig fog csörgedezni a kőszegi Alsó-erdőben az Ablánc-patak, kedves nyugtató, csilingelő, bugyborékoló zenéjével.”

„....gyalog Kőszegre”

„A műtéteket követő második napon már felkeltem, pedig feküdhettem volna. Legalábbis többet! De én nem akartam kijönni a gyakorlatból, az örök mozgásból, a menésből.

Hiszen tudtam, hogy otthon nem a karosszék, a pamlag vár, hanem 19 madár, miket ellátni, hordozni kell, mikkel naponta foglalkozni illik! Ennek tudatában állandóan mentem a kórház folyosóján vagy a parkban, pedig talán a pihenés jobban esett volna. Naponta kérdezték az orvosok, nővérek: »Na, hány km volt ma?« Nem tudom, összesen mennyi volt, de ha egy vonalba raktam volna meneteléseimet, biztosan hazaértem volna Kőszegre.”

3