Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 1. szám - Bakos Ferenc: Szindbád - Olvasó

selek?!” És Joli válasza, Lucky Sex-en innen és túl: — Lenne egy kis hely számomra az életedben?

LYRA HELYETT

Hanyatt dőlt feldíbolt ágyán, és a nő engedelmes kezét nadrágjához vonva, jelezte: benne van bármilyen szélsőséges megoldásban. A nő keze sietős, céltudatos gombolásba kezdett:- Neked mindig teát kellene innod - mondta.

(Szótlan teázásuk egy perce csapott át váratlan dulakodás-félébe. Ültek az asztal két oldalán a vetett ágyakon; a nő az egy estére birtokba vett vendégágyon, ahol előző nap, pontosabban a csigalassúsággal vánszorgó délután és a kábult tompaságú éjszaka közt valamikor, megfércelte leszakadt nadrághajtókáját - ahogy átvitte hozzá whiskyjét, ahogy a lábához kuporodott -, majd a nő, pár perc türelmet kérve szobájába távozott, mire ő újólag lelombozódott, végérvényesen, úgyhogy már nem is volt kedve a visszatérő nőtől megkérdezni, amit tervezett: „Híve vagy a fuvolajátéknak?”, hanem csak annyit mondott szóval: „Velem teázol hajnalban?”. A szobalány, tegnap esti kacérságát a napos-asztalánál hagyva, kettejük közé tette - mondhatni: lecsapta - a két csáját, és kimenet még egy lesújtó, nohiszen-ilyen-öreg-nővel-donjuankodunk pillantást vetett rá, a hajnalban az ágy szélén öltönyben ülőre. Ez a megrovás azonban egyáltalán nem akadályozta őt abban, hogy egy perce, amikor az ágyán törökülésbe kuporodva, csészéjét japán módra két kézbe fogva lassan, három hosszú korttyal végezve teájával, felérzett, hátulról átkarolja az éppen indulni készülő nőt, egyszeriben megérezve saját ágyékának tüzét a keményhúsú faron, hogy mindkettőjüknek jóleső dulakodás-félébe kezdjenek.)

— Öt percem van - jelentette ki a nő, miután az alsónadrág hasítékán át egy lopós-csavaros kézmozdulatot téve, hosszú-hosszú másodpercekre beszédképtelenné tette magát.

Bátortalanul pirkadt. Ámde: hol van már Lyra?

(Lyra, akit az egyszeriben kalandossá váló estében - a zenekar játszani kezdett, a városból lánycsapatok érkeztek a szálloda éttermébe, ahol a vodkáktól dülöngélni látszó asztalok közt a pincérek is hivatásuk magaslatának tudatával kezdtek krajcolgatni, átlósan át- meg átszelve a táncparkett-öblöt, ahová a ki- tudja-honnan idecsöppenő szépszál legények, mind megannyi sudár matróz civilben, az asztal-szigetekről leszakított partnereiket felvezették-, az estében hát az elefántcsont-arcú, mélytüzű-fekete-szemű, seprős szempillájú lányt - biztos tájékozódási pontot adó világítótornyot - ő felfedezett magának. Még percekkel a felfedezés előtt elhatározta, hogy táncolni fog, mindjárt le is döngetett hozzá szto gramm bátorítót, és székét hátrarúgva, Figyelneki és Keres- kedneki rosszalló, biztató, irigykedő pillantásától kísérve - mely pillantásoknak összegezett kvintesszenciáját érzékelve, elszakadó manőverét automatikusan dölyfösre véve -, igézetten indult világítótornya felé. Miután meghajolt a lány előtt, az engedélyt kért valakitől - rangidős asztalparancsnok diáktársá65