Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Katona Attila: "... légy erős, mik azok vagyunk"
A vasi megyeszékhelyen féltucatnyi olyan forrásfajta került elő, amely az áldozatok szempontjából rögzítette az eseményeket. Az önkényesen felállított sorrend az első helyén Hacker Iván visszaemlékezése áll, amely magyarul íródott, de német nyelvterületen előbb látott napvilágot, mint saját pátriájában. 2001-ben Auschwitz előtti napok címmel adtuk közre.' A másik egy szépirodalmi stílusban megírt élettörténet Heimler Jenő tollából. Heimler már fiatal korában szoros barátságot kötött a költészet múzsájával, két verseskötete jelent meg még a soá előtt. Az ötvenes évek végén (1959-ben) látott napvilágot Nagy-Britanniában a Night of The Mist (A köd éjszakája) című műve/’ (Magyar nyelvű kiadását most készítjük elő.) A harmadik csoportot a túlélőkkel készített életutak jelentik. Az előző két példa is jól érzékelteti, hogy az államszocializmus időszaka nem tűnt alkalmasnak az ilyen típusú emlékek gyűjtéséhez. A pedagógiailag is hatásosabb egyéni élettörténetek nemcsak a helybéliek számára varázsolják eseményszerűbbé a történetet, hanem a hétköznapi emberek drámáit is jobban megértetik. Különösen értékesek a korabeli fennmaradt levelezések. Ilyenek pl. Szombathelyen egy antiszemita konvertita, Székely Nándor beadványai, amelyeket a római katolikus egyház vezetőinek írt 1944 áprilisában és májusában.® Ezekből jól érzékelhető a közösségek belső meghasonlása és vitája, és az átkeresztelkedettek remélt menekülési stratégiája. A sors kegyes ajándékaként maradt fenn a zsidó értelmiségi Szende család levelezése 1944 májusából és júniusából. Az a hagyaték, amelynek dokumentumai a mostani mondandó alapját képezik, egy Bécsben élő szombathelyi születésű egyetemi tanár Andreas Weiss jóvoltából kerültek hozzám. (Sajnos a 123
