Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Balázs Edit: "... A jó zsidó egyúttal jó hazafi is..."
sos ismereteket nyújtsa, éspedig úgy, hogy egyrészt vallásos tudatát, felekezeti önérzetét fejlesszék, másrészt a vallás gyakorlatára képesítsék. „Nem sokat filozofálni”, hanem a lehető legegyszerűbb módon pozitív vallásos tudást, ismeretet nyújtani a tanulóknak. A vallásoktatásnak két részből kell állnia a héber tantárgyak, a zsidó történelem, illetve a valláserkölcstan tanításából. A kettő ki kell, hogy egészítse egymást. A héber olvasás tanításával el kell érni az I. és a II. osztályban, hogy a gyerekek rendszeresen imádkozzanak. További cél, hogy a gyermek kiismerje magát az imakönyvben, tudja az istentiszteletek imarendjét, fel tudja keresni tartalomjegyzék nélkül az egyes imákat. Mindezt folyamatosan 8 éven át gyakorolni kell... A gyermek állandó kísérője legyen az imakönyv, így alakul ki szoktatással a gyakorlati vallásosság. Ehhez képest az imafordítás mellékes - állítja. „Minden egyes héber szó, amit a gyerek megtanul, egy-egy szál ahhoz a vastagra fonandó kötelékhez, amellyel őt a zsidósághoz kell fűznünk.” A héber tanulásához három dolog kell: idő, idő és idő. Ezért azt a kevés időt, ami a rendelkezésre áll, úgy kell felhasználni, és olyan tananyagot kell hozzá választani, hogy az a lehető legjobb eredményt biztosítsa. „Szeretném én azt a latintanárt látni — írja - aki a mi héber tanításunknak megfelelő csekély előkészület után Tacitust olvastatna a tanulókkal Lívius helyett!” A héber szöveget valláserkölcsi nevelés céljából is tanítják A próféták és a zsoltárok erre bőséges anyagot nyújtanak. Ebből a szempontból elégnek tartotta a magyar nyelvű szöveget ismerni. Az eredeti héber nyelvű szövegek megismeréséhez pedig héber tanfolyamok szervezését javasolta. A zsidó történelem tanításának célja, hogy mutassa be a zsidó gyermekek számára, milyen közösség az, melyhez ő tartozik. Tehát nem az a cél, hogy minél több adattal terheljük a tanulót, hanem hogy úgy dolgozzuk fel a kijelölt anyagot, hogy az megfelelően szolgálja azt a célt, melyért a történelmet tanítjuk, hogy a tanulót a vallásához ragaszkodó, önérzetes és lelkes zsidóvá tegyük. Ilyen hosszú előkészületek után 1906-ban napvilágot látott a Magyarországi Izraeliták Vallásoktatásának Egyetemes Tanterve/8 Pedagógiai tevékenységének külön területét alkotta irodalmi munkássága. 1898 és 1907 között négy kötetben került kiadásra az ún. IMEP’-biblia. Az első kötet - Mózes öt könyve - anyagát Bernstein Béla ültette át magyarra'11, a 115
