Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Szalai Anna: Báró görbe tükörben
Jegyzetek 1 A zsidó család, mindennapi élet és ünnepek magyar irodalmi ábrázolását elemző kutatómunkám a The Israel Science Foundation (grant no. 772) támogatásával készül. - A könyvtári asszisztensi munkát Dér Csillának köszönöm. ; KÓBOR Tamás, Ki a gettóból I—II, Hamupipőke őnagysága I—II, könyv alakban, Budapest, Franklin Társulat, 1911. ' ÚJVÁRI Péter, Az új keresztény, könyv alakban, Budapest, A Pesti Lloyd Társulat Nyomdája, 1908. 4 CSIKY Gergely, Az Atlasz család, Budapest, Franklin Társulat, 1890. * ÚJVÁRI Péter, Földanyánk lovagjai (korábban, folytatásokban, Az :ij földesúr címmel), könyv alakban Budapest, Singer és Wolfner kiadása, 1914. ‘ AMBRUS Zoltán, Berzsenyi báró és családja, Tollrajzok a mai Budapestről, I—II, Magyar Könyvtár, Lampel Róbert kiadása, 1902. (A továbbiakban Berzsenyi /.) A Berzsenyi leányok tizenkét vőlegénye, Ambrus Zoltán Munkái, VI, Révai Testvérek Irodalmi Intézet, 1907. (A továbbiakban Berzsenyi II.) A Berzsenyi I. A Hétben jelent meg folytatásokban Ygrec álnéven, 1899-1902, a Berzsenyi II. pedig uo. Ambrus néven 1903-1905-ben. Lásd még SZINNYEI Ferenc, Ambrus Zoltán, Irodalomtörténet, 1918, 8; FALLENBÜCHLNÉ AMBRUS Gizella, Ambrus Zoltán, Irodalomtörténet, 1961, 146. * Ambrus a mai társadalom rajzát adja - olvassuk Roboz Andor kritikájában -, ennek a világnak az ábrázolása hiányzik az új irodalomból. A különbőzéi rétegek egymáshoz súrlódását mutatja be, a sokat gúnyolt Lipótváros lakóinak arisztokráciamajmolását, saját múltjuk megtagadását, a társadalmi létrán való föltörekvésüket. Ambras túloz Berzsenyi és családja ábrázolásával, de nem hamisít, a regényhősök élő alakok, az új keresztény, demokrata, szabadelvű Berzsenyi-típust, a mulattató alakok nevetséges félműveltségét, tartalmatlan életét ismeri az olvasó. A kritika kiemeli a párbeszédek drámai élénkségét, a Berzsenyiék számtalan elemből összeszövődő zavaros világát jellemzően kifejező idegenszerű magyar nyelvhasználatot. ROBOZ Andor, Berzsenyi báró és családja, Politikai Hetiszemle, 1902, július 6, 7-8. - A Magyar Szemle kritikusa szerint Ambrus az egyik legélesebb szemű író, merészen veti papírra a fővárosi társadalmi élet árnyoldalát, a családi tradícióból kiforgatott hősök mesterkélt társadalmi helyzetét. Berzsenyi bárót mindenki ismeri német humorisztikus lapokból, de „legteljesebb kivirágzásához Magyarországon volt legalkalmasabb a talaj”. Az Ambrus-regény élethűségét hangsúlyozza a kritikus: köztünk élnek, mindennap látjuk őket, kulturális és gazdasági téren, a főváros társadalmi életében a zsidóság vezérszerepet játszik. Ha kilép évszázados foglalkozási köréből (kereskedelem), nevetségessé, félszeggé, kiállhatatlanná válik, „folyton előtör benne az ősi természet”. Ambrus sem rokonszenvet, sem ellenszenvet nem éreztet, objektivitásának jele a párbeszédes forma: a regényalakok önmagukat jellemzik saját szavaikkal. BIRKAS Géza, Ambrus Zoltán új könyve, Magyar Szemle, 1902, augusztus 31, 418-419. - Szellemesség, friss aktualitás, szókimondás jellemzi Ambrus föltűnést keltő művét, amely első és sokoldalú irodalmi rajza egy új miliőnek. A kritikus szerint Herczeg Ferenc Andor és András című regénye ennek hatására született. SZINNYEI Ferenc, Ambrus Zoltán, Irodalomtörténet, 1918, 6-30, 105-127. ’ Berzsenyi I, 75. Berzsenyi /., 18. " Berzsenyi II., 252. l; Berzsenyi /., 85. ” Berzsenyi I, 191. 14 Berzsenyi I, 22. '• Berzsenyi I., 109. 14 Berzsenyi /., 114. 1 Berzsenyi /., 268. Berzsenyi I, 61. 14 Berzsenyi I, 290. Berzsenyi II., 173. :l Berzsenyi II., 176. Berzsenyi II, 274. Berzsenyi II., 159. ;4 Berzsenyi II., 159. :í Berzsenyi II., 192. y‘ Berzsenyi II., 251. 80
