Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Molnár Miklós: Zelma zápszínháza

sággal, hog)' a súgó nyüszít kínjában, amikor súgja, a színészek céniavékomiyá girhesednek, mire betanulják, a műszak meg legszívesebben világgá menne szégyené­ben. Az ilyen előadások megtekintése merő időfecsérlés, nem juttat semmiféle 'flow élményhez, bármi mással hasznosabban töltheted el a drága idődet, dologtalan olvasó. A MAI ELŐADÁST TECHNIKAI OKOKBÓL TEGNAPELŐTTRE HALASZTOTTUL Akár amatőr, akár profi, minálunk a színház már csak ilyen: nem tükör, nem csillár, nem a nemzeti csinosodás eszköze, hanem koncentrált kábítás, neurotikus izgágaság, a játszó személyek magamutogatása. Nagy dérrel-dúrral feltörnek egy tojást, rögtön kiderül, hogy záp, persze hozzávágják a közönséghez - merthogy a közönség éppen azért csődül be a színházba, hogy meghajigáltassa magát záptojással, rohadt káposztával és döglött macskával. De hogy is lehetne másként, hiszen ebben az iparágban hemzsegnek a hőzöngő, ego-rákos akarnokok, akiknek a társadalomban való jelenléte nem kevés hátrányos következménnyel jár. A mai csepűrágók, niég ha időnként el-elragadják is őket a közös játék örömei, a feszes egymásra-hangoltság ejakulatív élményei, jobbára már csak ’nekrológusok\ a halál hírnökei, szemben az antik mímesekkel, akiket ’biológusoknakaz élet hírnökeinek is neveztek. Aki embernek hitvány, az lehet akármekkora „művész” a teátrumban, emberi hitványságával tudatküszöb alatt megfertőzi közönségét, emiatt ha kijössz eg)1 szín­házi előadásról, valamivel ostobább és romlottabb vagy, mint előtte, muszáj vízpart­ra vagy fák közé menned, hogy tisztító légzések segítségével regenerálódj - arról a halálosnál is halálosabb fertőzésről nem is szólva, ha történetesen egy harmadrangú bolsevik spicli vagy valamelyik csicskása pojácáskodik 'miniszterelnökként az ország színpadán, ami ellen semmilyen tisztító légzésnek sincs foganatja. Mindig csordultig van telítődve az élete: egyszer véres gyolcsot kell mosni a patakban, másszor lisztet lapátolni a malomban, egyszer szökni muszáj, másszor megnémulni; szerepet tanulni és tanítani, jelmezeket készíteni, kellékekről gondoskodni, ölelkezni, szeretkezni, maszturbálni, vérzéseket, spontán elvetéléseket kiheverni, a zabigyerekét ide-oda dugdosni, színpad-ácsoláshoz olcsó deszkaanyagot vásárolni (aztán pedig, vendégszereplésük végeztével, a deszkán minél jobb áron túladni); szüntelenül csatá- rozni hatóságokkal, riválisokkal, ellenfelekkel; bepanaszolni, kiigényelni, megkérvényez­ni, fellebbezni; szálláshelyet keríteni, lovakat abrakoltatni és patkoltatni, járomszeget szerezni, orvoshoz juttatni a társulat megbetegedett tagjait, partnereinek részegeske­dését elviselni, megbámulni, ahogy döglegyek lakmároznak egy kutyatetemből, kama­szokkal incselkedni, szénapajtában hancúrozni, lavórba hányni, cigánytáborban éjsza­kázni, frissen fejt kecsketejet inni, fél pohár bortól megszédülni, böffentéseket és szel­lemeseket álcázni, macskát simogatni, orrát alaposan kifújni, esőben meztelenül futkosni, szekércsikorgást hallgatni, tengerszemben fürdőzni, bozótba gabalyodott rókakölyköt kiszabadítani, Hadik-huszárokkal snóblizni, mély kutakba belefülelni, kato­nahullákon átlépdelni, lyukakat pisilni a talajba, téli estén tüzet rakni, fák közt lovagol­ni, fogfájását fenékig megélni, túljutni sikereken, megemészteni kudarcokat; étkezni, pihenni, ürítkezni; örökké tisztálkodni, öltözni, vetkőzni, átváltozni, elrejtőzni, lázadozni, megalázkodni, lehetőleg szabályszerűen létezni, a szabályszerű létezést fel-felrúgni... 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom