Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 6. szám - Demény Péter: Haza-szvit

egy furcsa férc mentén köthetne össze, választna el.

De így nem lehetett, nem lehetett így; csak néznem a Dunát, ha elszabadulok olykor otthonomból, néznem a Várat és a Váci utcát, a Ferenciek terét, hol goffi sül, s vaníliával vágyhatok magyar, s gondolhatom a Gellérthegy fölött, hogy ilyen szép nem úgyse Bukarest.

Hogy hazám lenne, azt mégsem azonban, s most már a gó'g miatt sem, elmerült. Hazajövök, hol szintén nincs hazám, engem ez, sajnos, végleg elkerült, nem mondhatnám, hogy zizzenő dzsoging, mert annyi zizz tán nincs is a világon, amennyi nekem kellene, hogy lazán végigtekinthessek a hazámon, kattog a vonat, ez itt már Ladány, ez Várad, Hunyad és végre Kolozsvár, annyiszor kellett becsapnom magam, hogy többször nem csapom be most már.

58