Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 6. szám - Tornai József versei
kiket szeretnek meglepődve ha a hímek és nőstények fölugrálnak hogy megnyalják a kentaurok arcát a farkasokat a farkasokat kiket hallgatnak sokáig az ijedelmes éjszakában borzongva míg vonyításuk áttöri a messzeséget a farkasokat a farkasokat A testvér semmi Megsimogatom a semmi hátát mondom a semminek gyere ide a semmi fölugrik a lábomra körbeszalad a kertben csahol a semmi enni kér negyven éve a szomszéd megsemmisítette a semmit negyven világűr-év után itt ugat bennem egy fekete kutya alig látszik a szeme a bozontjából a semmi egy szőr-gomoly a csillagok közt nem rejtegeti se bokor se maga-ásta gödör hacsak a piros nyelve nem reggel fölugrott az ágyamra ő a semmi szeretete a semmi megnyalja kis piros nyelvével az arcom a semmi nyilván mint puli nyilván mint... 41
