Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 6. szám - Békássy Ferenc: Gondolatok naplója
Meglehet hát az is, hogy pusztulunk. De amikor ítélet-idő van, a jó ember maradjon meg helyén, és kerítse magára köpönyegét. Mikor könnyebb jó embernek lenni (valódi jó életet élni), többen vannak, máskor kevesebben. De most, aki van, maradjon meg a helyén. Pusztuljon Szodoma, Lót marad. Sokan maradnak majd. Tömegeken és időkön át nyújtsanak azok egymásnak kezet, hogy századokon végig érjen a láncolat. Egyszer megvirrad majd - csak mi nem győzzük bevárni. Most minden jó ember maga legyen, egyedül - egy- egy világot hord vállain. (Az itt közölt „Gondolatok naplója” Békássy Ferenc egyik legsajátosabb műveinek egyike. Három részből áll. Ez az első' rész filozófiai tűnő'déseket, belső' gyötrődéseket vegyít életrajzi jegyzetekkel, s nemcsak a szellemi fejlődés állomásai, hanem. 1915 mozgalmas és tragikus pillanatai: az Angliából való hazatérés, a háborúi első' hónapjai s a tudatos készülődés a halálra is elég élesen ?negjelenik benne. A második rész a „Könyvekről, amiket olvastam” címet kapta, ahol könyvtárának fontosabb szerzőit jegyzeteli, míg a harmadik az „Almok és valóságok” kisebb prózai írásai inkább már meditációk, és imaginációk rajzait adják. - A közreadó.) I Metchnikoff, Élie (1845-1916) orosz biológus. : „O Szókratész, telve filozófiával!” ’ „O kicsinyes, bolond fiatalember! O rémisztő', ó borzasztó állam!” 4 „Dicsőség a magasságban Istennek?” (A Gloria a bibliai énekek mintájára írt őskeresztény himnusz, az idézetben első sora szerepel.) ’ Magyarra lefordíthatatlan szó- és nyelvjáték. Itt ráadásul Békássy megváltozatja több helyen is az eredetit, és így még összetettebbé teszi. Jelentésre olyasmi, hogy ,Jajj! Ollivier Basselin! / Nem kapunk már maga felől semmi üzenetet / Az angoloknál nincs mit enni?” * „De én féreg vagyok s nem férfiú; embernek csúfja és a nép utálata.” (Zsolt. 22:7) „Akik engem látnak, mind csúfolódnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejőket.” (Zsolt. 22:8) * „...hogy ment le a völgybe iMamalus / Én elsőként üldöztem, mert a síp dala rácsatolt...” 9 Hiroshige, Utagawa (1797. Edo. - 1858.) Japán festő. Az ukiyo-e művésze, és az egyik utolsó nagy alkotójának tartják, ő az, aki még folytatta az ősi festőhagyományokat. ,0 „Szedjen/gyűjtsön mától.” (Fr.) II „Ne avatkozz bele!” (Fr.) „Beleavatkozok!” (Fr.) I! Hogy milliót produkál, kire senki sem emlékezhetik, míg egyet, kire sokan soká emlékezhetnek. S hogy ilyent is elveszít százat, ezret, míg megtart egyet. (B. F. saját jegyzete) 17