Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 5. szám - Pusztay János: Az irodalom mint a nyelv megmaradásának biztosítéka
a leggazdagabb szókincsű finn szótár volt. Emellett különböző szakterületek kézikönyveit fordította finnre, s tett javaslatot a nyelvészet, a jogi nyelv, a matematika, a botanika, a medicina terminusaira. Ezek jelentős része mind a mai napig életképesnek bizonyult (PUSZTAY, 2001, 60). A Kalevala hatása - annak ellenére, hogy a mű létrejöttekor az eposz mint irodalmi műfaj és művészeti forma már régóta halott (JANICKE, 1991, 52), mint ahogy a romantika is, melynek terméke a Kalevala, akkorra már lecsengett (/. m., 58) - kora Finnországában egészen egyedülálló. Az eposz 100 éves évfordulóján kiemelték, hogy az eposz „a finn nép közös alkotása, a finn kultúra és a nemzeti függetlenség sarokköve és a legtisztább finn lelkivilág ábrázolója” (ANTTONEN, 1999, 316). A Kalevala kiváltott egy nyelvpolitikai folyamatot, amely az egész finn társadalmat átformálta, s ez végső soron a finn függetlenség elnyeréséhez vezetett (PUSZTAY, 2001, 57). 3.2 Láncreakció: az észt és a lett eposz. A Kalevala megjelenése, a finn nemzeti öntudat kialakulásában játszott szerepe nagy hatást fejtett ki a finnekhez nyelvileg is oly közel álló észtek körében. Az észt nemzeti eposz megalkotásának gondolata alig néhány évvel az Os-Kalevala megjelenése után, 1839-ben merült föl. Ez az eposz lett a Kalevipoeg, amelynek munkálatait FAEHL- MANN kezdi meg, a végleges szerkesztés, megfogalmazás viszont - FAEHL- MANN halálát követően - KREUTZWALD műve. Az 1838-ban megalapított Észt Tudós Társaságban Georg Julius Schultz- Bertram 1839-ben szenvedélyes hangú beszédben vetette föl az eposz megteremtésének szükségességét. Felismerte a leendő eposznak az észt nemzeti öntudatra gyakorolt hatását. „Adjunk a népnek eposzt és történelmet, s akkor minden meg van nyerve! Az utóbbihoz van anyagunk elegendő, az előbbi számára még gyűjtenünk kell!” (PUSZTAY, 1988, 149) S akárcsak a Kalevala megjelenése Finnországban, a Kalevipoeg kiadása Észtországban közvetlenül is serkentette a népköltészet gyűjtését és kutatását. Az eposz nemzeti üggyé vált, amelynek óriási szerepe volt a nemzeti önbecsülés erősödésében, a nemzeti tudományok és művészetek fejlődésében. Az észt szobrászat, festészet, zene mind-mind merített a Kalevipoeghől. (PUSZTAY, 1988, 169). Az észt Kalevipoeg viszont a lett nemzeti eposz - a Läcplesis (Medveölő) - számára szolgált előképül, amelyet népköltészeti motívumok felhasználásával Andrejs PUMPURS írt meg 1888-ban. A Läcplesis szerkezetét tekintve a Ksdevipoegh.cz áll közel, a két eposzban több azonos motívum is található. 3.3. Az oroszországi uráli népek. „A társadalmi fejlődés szakaszai korokhoz kötődnek. A nemzetté válás folyamata a humanizmussal indul meg, de a - például gazdasági, politikai - körülmények eltérő volta miatt nem egyidejűleg érinti még egyazon kontinens népeit sem. Európa számos népe esetében a 40
